Jó ideje nem kenyerem a pártpolitizálás, és nem is szívesen megyek bele ilyen témába, azonban az elmúlt időszak jobboldali támadásai kapcsán valamilyen szinten muszáj ezt megtennem, pusztán a múltam tényei miatt. Egyet azért mindenképpen szeretnék leszögezni már az elején: jelenleg semmilyen politikai párttal nem szimpatizálok - azonban nem volt ez mindig így.

Kezdjük is az elején. Talán volnék olyan kedves bemutatkozni, nemde bár? Fajcsi Edina vagyok, 24 éves, BME-n tanuló mesterhallgató, egykor a kaposvári Fidelitas tagja, 2002-től Fidesz-szimpatizáns, 2006-ban és 2010-ben Fideszre szavazó állampolgár és a Hallgatói Hálózat aktivistája. Nocsak! Mennyi ellentmondásnak tűnő dolog egy mondatban! Hiszen a média is megmondta, hogy a Hallgatói Hálózat bajnaista, Soros által pénzelt, baloldali-liberális kötődésű szervezet. Bullshit.

Mostanában rengeteg beszélgetésre, konferenciára, kerekasztalra hívnak minket, múlt hét szerdán az Állampolgári ismeretek, avagy a mi sarunk? (https://www.facebook.com/events/127388350777679/) című rendezvényen vehettem részt, ahol elsősorban az volt a téma, hogy tanítható-e a demokrácia, terjeszthető-e az iskolákban a demokratikus kultúra vagy végleg beleragadtunk a rendszerváltás utáni posztszocialista miliőbe.

Mi, hahás aktivisták hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy csak mi látjuk az iskolarendszerben felmerülő problémákat, ráadásul mi vagyunk az egyetlen igazán civil szervezet széles e hazánkban, éppen ezért nekünk kell most kitalálni a spanyolviaszt, hogy merre tovább. Ehhez képest, ha rendesen körülnézünk rengeteg olyan civil kezdeményezést találunk, amik évek, sőt évtizedek óta egy élhetőbb iskolarendszer létrehozásán munkálkodnak.

Mire jó az oktatás? Sok szó esik keretszámokról, forráskivonásról, a hallgatók 6 pontjáról, de néha úgy tűnik, erre az egyszerű kérdésre is válaszolni kell. Egy modern társadalom legfontosabb értéke a társadalmi tőke, ami elsősorban a felhalmozott tudást jelenti.

De mi baj lehet abból, ha nem fektetünk pénzt az oktatásba? - tehetjük fel a kérdést. Á, semmi különös, csak néhányan hamis tudásra, babonákra építenek és bedőlnek az átveréseknek. Ez történhetett Széles Gáborral, az egyik leggazdagabb magyarral és lelkes híveivel is. Széles Magyarország jövőjét 150 kg-os "energia cellákra" (sic!) alapozva képzeli el.