Mire jó az oktatás? Sok szó esik keretszámokról, forráskivonásról, a hallgatók 6 pontjáról, de néha úgy tűnik, erre az egyszerű kérdésre is válaszolni kell. Egy modern társadalom legfontosabb értéke a társadalmi tőke, ami elsősorban a felhalmozott tudást jelenti.
De mi baj lehet abból, ha nem fektetünk pénzt az oktatásba? - tehetjük fel a kérdést. Á, semmi különös, csak néhányan hamis tudásra, babonákra építenek és bedőlnek az átveréseknek. Ez történhetett Széles Gáborral, az egyik leggazdagabb magyarral és lelkes híveivel is. Széles Magyarország jövőjét 150 kg-os "energia cellákra" (sic!) alapozva képzeli el.
"De ha ez bejön akkor végre Magyarország olyan növekedési pályára áll amin már vagy ötszáz éve nincs!!! Ha ez bejön akkor jövőre Orbán Viktor kétharmaddal fog megint nyerni." Bár ezeknek a működését nem részletezi, annyi tudható, hogy Tesla munkásságán alapul, aki "az energia kicsatolásában ott tévedett, illetve ott ment félre, hogy ezt nagyfeszültségen akarta megvalósítani", de Széles így is nagy tisztelője. Saját lapjában arra a kérdésre, hogy miből nyeri a készülék az energiát, így válaszolt: "Nem elsősorban a nagyfeszültségen keresztül, hanem a nagy áramon keresztül csatolja ki a készülék az energiát „a levegőből”. Ennél többet nem szeretnék erről mondani."
Härtlein Károly, a BME fizikusa szerint az energiacella koncepciója valószínűleg minden tudományos alapot nélkülöz. "Bár a szövegből nem lehet pontosan megállapítani, mire gondol a vállalkozó, az biztos, hogy az energiatermelésnek ilyen módja manapság nem lehetséges. Aki esetleg megoldja, Nobel-díjat érdemel." Vagy a Magyar Hírlap értelmezésében: "Pedig egy fizikus már úgy nyilatkozott a hírek kapcsán, hogy akár Nobel-díjat is érhet az energiacella megvalósítása."
Szélesnek is vannak nagy tisztelői a kommentelők között, akik aggódnak, hátha ellopják a szabadalmi jogokat, vagy hogy a háttérhatalom nem hagyja, hogy megvalósuljon. Széles, hasonlóan az Egely-kerék feltalálójához a BME-n végzett, így megkérdőjelezhető hogy naiv jószándékból terjeszti-e ezeket az áltudományos, vagy legalábbis unortodox nézeteket. Azonban a sok lelkes követőn ez nem kérhető számon. Amíg a tankötelezettség korhatára 16 év, és a természettudományos tárgyak tanítása alacsony színvonalú, nem számíthatunk arra, hogy az utca embere felfedezi a turpisságot egy örökmozgóban vagy egy vízhajtású autóban.
Nem jobb a helyzet a humán tantárgyak esetében sem. Ezekre mostanában könnyű ráfogni, hogy feleslegesek, az óraszámokat ennek megfelelően minimalizálták. Elég azonban csak Szaniszló Ferenc munkásságára és kitüntetésére gondolni, hogy lássuk, milyen veszélyei vannak, ha az általános műveltség hiányosan adódik át, és valami egészen más kerül a helyére.
Papp Márton