HaHa on the 4th Constitutional Amendment of Hungary

The representative of Hallgatói Hálózat (G. Szabó Dániel) talks about how the 4th constitutional amendment effects students in Hungary.

The two topics are the student contract and the chancellor system. According to the student contract, graduated students must work in Hungary for a certain periode of time to "give back" something for the cost of their studies. This provision is most probably against EU law.
The chancellors, appointed by the government to the universities, have huge powers to decide on the expenditures of the universities, and therefore intervene into the freedom of research and teaching. This violates the autonomy of the universities. For a more detailed analysis on this Amendment, please hear the audio!

The Amendment has passed and is effective since this record was made, however the questions raised are still problematic and unsolved.

The Roundtable Discussion where this speech was recorded was an event organized by Central European University, Budapest on 13 March 2013. The record was made by Mindenki Joga Human Rights Radio Show. More info: lmv.hu/node/7773.

2013.04.10. 17:09 GSzD


1 komment

Címkék: eu élő autonómia esemenyek egyetemfoglalás röghöz kötés hallgatói szerződés CEU 4. Alaptörvény-módosítás G. Szabó Dániel

Hálózatok összefogása

Ma délután, a három hálózat (az Oktató Hálózat, a Hálózat a Tanszabadságért és a Hallgatói Hálózat) egy jelképes bizonyítvánnyal együtt átadta az egész éves oktatáspolitikai értékelésünket az Emberi Erőforrások Minisztériumában Hoffmann Rózsának. Az  értékelést elküldjük az Európai Bizottság magyarországi képviseletének, illetve az Európai Bizottság oktatási biztosának is.

A HAT, az OHA és a HAHA közös oktatáspolitikai helyzetértékelése.doc

Bizonyítvány.pdf

Itt pedig az eseményről készült Index videó és HVG cikk!

2012.06.14. 19:01 sokkishal


Szólj hozzá!

Címkék: eu esemenyek halozat hoffmann rózsa

Még mindig minden bizonytalan, kivéve az arroganciát

Kedden dr. Kiss Norbert, helyettes államtitkár úr a Közgázon járt, hogy kerekasztalbeszélgessen dr. Rostoványi Zsolt rektor úrral és dr. Polónyi István oktatáskutatóval. Sajnos erős késéssel érkeztem, ám semmi izgalmasról nem maradtam le, a helyettes államtitkár úr bőven tartogatott zavaros és vérlázító marhaságokat az előadás második felére is. A beszélgetés erősen szellős közönség előtt zajlott, a kb. 200 fős előadóban kb. 100 ültünk, ebből mindössze 60 egyetemista lehetett.

Kiss Norbert lassan és megfontoltan igyekezett a kormányzati populista szólamokat mantrázni, ám néha az individum is kibukott belőle. Így történhetett például, hogy konkrétan "rossznak" minősítette a magyar felsőoktatást, különös tekintettel az alapképzésre. Kifejtette, hogy nem meglepő, ha a mesterszak előtt állók, az alapszak tapasztalataival gazdagabban, érettebben, nem folytatják a tanulmányaikat hasonlóan alacsony színvonalú képzésben, hanem külföldre mennek a jobb minőségért és nyelvet tanulni. Ebben teljesen igaza van. Ám felmerül a kérdés, hogy miért várja el a kedves oktatási tárca, hogy bárki fizessen azért az alapképzéséért, amely után még Kiss Norbert is menekülne innen.

Természetesen van válasz: jön a százmilliárdos uniós minőségfejlesztési csomag. Még egyszer: európai uniós, szóval most az eu jó gyerek, most a Fidesz gyereke, lehet vele dicsekedni. Ugyanakkor Kiss Norbert kiemelte, hogy "fenntartó vezérelt intézményfejlesztést" szeretnének, tehát magyarul állami irányításút. Biztonság kedvéért azért hozzátette, hogy az egyetemi autonómia is nagyon fontos.

Szóval a magyar felsőoktatás szar, de majd a kormány eus pénzből megmondja, hogyan lesz jobb, azon keveseknek, akik bekerülnek.

Előkerült a felelősség kérdése is, erre kell nevelni a diákokat, ha már az adófizetők pénzén tanulnak. Az államtitkárság megtalálta erre a tökéletes megoldást: "valószínűleg felelősebben jár el az a diák, akit ott nyomaszt a diákhitel". - mondta szó szerint Kiss Norbert. És ugye az is elvárható a finanszírozott diáktól, hogy bizonyos ideig Magyarország javára dolgozzon, az viszont a helyettes államtitkár úr számára is kérdéses, hogy erre a hallgatói szerződés volt-e a jó megoldás. Ezen most Andor Lászlóval közösen fognak tűnődni, melynek eredménye a "röghöz kötés" megváltoztatása (vagy eltörlése?) is lehet. Hasonló bizonytalanság övezi a forradalmi diákhitel 2 feltételeit, amelyen szintén gondolkodnak még egy kicsit, hiszen úgyis "csak szeptemberben kell döntést hoznia az adott felvételizőnek, hogy felveszi-e a hitelt vagy sem." Említést tett továbbá a keretszámok esetleges újracsoportosításáról is.

Mindebből az látszik, hogy újabb izgalmas félév elé néznek a most felvételizők és családjaik, hiszen még bármi megtörténhet. Panaszra semmi ok, szeptember elején ki fog derülni minden részlet és legalább 3 nap lesz újabb döntést hozni, ami reméljük, hétvégére esik.

2012.03.08. 13:21 sokkishal


Szólj hozzá!

Címkék: eu bizonytalanság keretszámok

Levél az Uniós Oktatási Biztoshoz és Hoffmann Rózsához

Hoffmann Rózsa február 29-én szerdán Androulla Vassiliou asszonnyal, az Európai Unió Oktatási Biztosával fog találkozni. A Hallgatói Hálózat az Oktatói Hálózattal és a Hálózat a Tanszabadságért szervezetekkel összefogva szeretné felhívni a Biztos asszony figyelmét a közoktatási és felsőoktatási törvény problémáira, EU-s szabályokkal és vállalásokkal való összeegyeztethetetlenségére.

A levél itt olvasható:

 

Tisztelt Biztos Asszony, tisztelt Államtitkár Asszony!

Magyarországon az új közoktatási és felsőoktatási törvény, valamint az ágazatot érintő kormányzati intézkedések a társadalom széles köreinek aggodalmát váltották ki. Páratlan összefogás alakult ki az érintettek: diákok, szülők és tanárok között. Tiltakozott a kormány oktatáspolitikai lépései ellen a közoktatásban dolgozó pedagógusokat tömörítő Hálózat a Tanszabadságért, a közel 230 egyetemi és főiskolai oktató részvételével alakult Oktatói Hálózat, valamint a több száz egyetemi és főiskolai hallgatót számláló Hallgatói Hálózat.

E hálózatok kezdeményezői azt kérik Önöktől, hogy 2012. február 29-i találkozójukon tekintsék át az alábbi problémákat.

Megítélésünk szerint a magyar közoktatási és felsőoktatási rendszer átalakítása elhamarkodottan, a szükséges szakmai előkészítés és társadalmi vita nélkül zajlik. A törvények előkészítése során figyelmen kívül hagyták a demokratikus törvényhozás gyakorlat elemi szabályait: nem készültek szakmai elemzések, hatástanulmányok, elmaradtak az érdemi szakmai és civil egyeztetések.

Az átalakítás jogi keretei sem megfelelőek. Az oktatási törvények hiányosak és inkoherensek; egyes kérdésekben eljárási részletekre is kiterjednek, míg számos alapvető kérdést kormányrendeletek körébe utalnak.

A kormány oktatáspolitikája megszünteti a közoktatás intézményi sokszínűségét, államosítja (vagy egyes esetekben az egyházak kezébe juttatja) a helyi, önkormányzati és egyéb szervezetek által létrehozott és fenntartott iskolákat, megszünteti az egyetemi autonómiát és ellehetetlenít nagy múltú, nemzetközileg is elismert felsőoktatási intézményeket.

Az iskolákra központilag előírt oktatási és nevelési tartalmakat kényszerít rá, megszünteti a kreatív pedagógusi munkát, amely a tanulók egyéni, csoportos és helyi szükségleteinek megfelelően alakíthatja az oktatás tartalmát.

Az új köznevelési törvény olyan szabályozást léptet életbe, amely nem garantálja a szegregáció visszaszorítását, sokkal inkább az egyenlőtlen bánásmódnak kedvez. Az új törvények radikálisan rontják az esélyegyenlőség lehetőségét mind a közoktatás, mind a felsőoktatás szintjén. Súlyos visszalépés a tankötelezettség korhatárának 16 évre történő leszállítása, ami növelni fogja Magyarországon a korai iskolaelhagyók arányát és gátolhatja az Európa 2020 stratégia közös céljainak megvalósítását is. Számos szakmai elemzés igazolja, hogy Magyarországon a munkanélküliség az iskolát korán elhagyók körében a legmagasabb.

Magyarország egyre súlyosbodó problémája a rendkívül nehéz körülmények között élő, alacsony iskolai végzettséggel rendelkező és társadalmi szegregáció által is sújtott roma népesség helyzete. Az új köznevelési törvény nem segíti elő a roma lakosság integrációját és nem javítja munkaerő-piaci helyzetüket. Korlátozza a roma értelmiség kialakulásának lehetőségét, mivel még szűkebbre szabja a felsőoktatásba való bekerülési esélyeiket.

A felsőoktatási törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek megszüntetik az egyetemi autonómiát, a finanszírozás kiszámíthatatlanságával, a felvételi keretszámok önkényes és radikális csökkentésével, egyes képzési ágak elsorvasztásával a bizonytalanság és a félelem légkörét teremtik meg az egyetemeken. Tervezhetetlenné teszik az intézmények működését, az ott dolgozók és a továbbtanulni szándékozó fiatalok jövőjét. A felvételi keretszámok késedelmes meghatározása, az államilag finanszírozott helyek radikális csökkentése és a hallgatók önköltséges hozzájárulásának drasztikus növelése néhány héttel a jelentkezési határidő előtt diákok tízezreinek továbbtanulási terveit húzta keresztül. Ellentmond a munkaerő szabad áramlására vonatkozó, a Lisszaboni Szerződésben szereplő alapelvnek és emberi jogi kérdéseket is felvet a hallgatói szerződésről szóló kormányrendelet. A felkínált Diákhitel 2 nevű konstrukció pedig vállalhatatlan pénzügyi helyzetbe hozza a továbbtanulni szándékozó fiatalokat és családjaikat.

Határozottan kifogásoljuk az egyetemi felvételi keretszámok radikális, átgondolatlan és ad hoc csökkentését, amely nem veszi figyelembe sem a jelenlegi munkaerő-piaci helyzetet (a munkát kereső népesség körében a diplomások elhelyezkedési lehetőségei messze a legjobbak), sem a szakmailag megalapozott fejlesztési irányokat.

Bár megértjük a magyar költségvetés nehéz helyzetét, úgy gondoljuk, hogy nem az oktatásra fordított, az EU átlaghoz képest alacsony (a GDP 1%-a) költségek további csökkentése a helyes irány. Az oktatási törvények és a hozzájuk kapcsolódó kormányrendeletek nem szolgálják a tudásalapú társadalom kialakítását, sem azokat a fejlesztési célokat, amelyeknek megvalósítására a magyar kormány nemzetközi egyezményekben kötelezettséget vállalt, és amelyeknek bevezetésére uniós és egyéb forrásokat is igénybe vett.

Súlyos gondokat vet fel, hogy a kilátásba helyezett oktatási szabályozás megkérdőjelezi a fennálló nemzetközi és uniós szerződésekben foglalt célok és indikátorok teljesülését, valamint a megvalósult eredmények fenntarthatóságát.

·          Európa 2020 stratégia

Kockázatossá válik az egyezmény legmagasabb politikai szinten számon kérhető indikátorának teljesítése. A közoktatásban a magyar kormány a korai iskolaelhagyás 10 százalék alá szorítását, míg felsőoktatásban 2020-ra a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának 30 százalékra növelését vállalta. A fenti intézkedések ez ellen hatnak.

·          Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (2011-2020)

A fentiek miatt az EU Framework for National Roma Integration Strategies (COM 2011/173) nyomán elfogadott – egyebekben üdvözlendő – kezdeményezés komoly nehézségeknek néz elébe, amennyiben egyik vállalása szerint 2015-ig 20 ezer roma fiatalt segít eljuttatni piacképes szakmák megszerezéséhez. Hosszú ideje tartósan 25% körüli az iskolarendszerből korán kieső roma tanulók aránya.

·          EU alapjogi charta

A fentiek miatt meghiúsulhatnak a jelzett kulcsdokumentum (COM/2010/133 - 21. cikk) elvárásai, melyek az európai romák társadalmi és gazdasági integrációjának elősegítését irányozzák elő.

·          2000/43/EK irányelv az egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról

Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló magyarországi törvény (Ebktv. CXXV/2003) legutóbbi módosítása erős korlátozásokat vezetett be az antidiszkriminációs jogszabályok érvényesíthetőségét illetően. Az oktatási szegregáció csökkentése szempontjából ez nem előremutató fejlemény.

·          EU és Magyarország között korábban megkötött támogatási szerződések

A korábbi kötelezettségvállalások figyelmen kívül hagyása miatt kétségessé válhat a felek további együttműködése is. Figyelmeztető jel, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 47 milliárd Ft-ot von ki a TÁMOP programokból, ami a kompetenciafejlesztés pedagógiai kultúrájának elterjesztéséhez kapcsolódó programok végét jelenti.

·          A Lisszaboni Szerződés (39/2)

Az állami finanszírozásban való részvétel feltételéül megszabott hallgatói szerződés súlyosan korlátozza az egyetemi hallgatók munkaerő-piaci érvényesülését, mivel olyan körülmények között kényszeríti őket magyarországi munkavállalásra, amelyben nem biztosítja számukra a megfelelő munkalehetőségeket. A hallgatói szerződés ellentmond az uniós alapjogoknak is, különösen a munkaerő szabad áramlására vonatkozó, a Lisszaboni Szerződésben rögzített alapelvnek, amennyiben korlátozza a végzett hallgatók mozgásszabadságát.

Levelünket a magyarországi oktatásügy iránti közös aggodalom szülte. Felajánljuk hálózataink, szakértőink, az oktatás minden szintjén érintett tagjaink tudását, elkötelezettségét és felelősségvállalását azért, hogy Magyarország fejlődésének ezen a fontos területén a lehető legjobb, együttműködésre épülő szabályozást lehessen bevezetni.

A Hallgatói Hálózat képviselői

A Hálózat a Tanszabadságért képviselői

Az Oktatói Hálózat kezdeményezői
 

Budapest , 2012.02.28.

2012.02.28. 10:33 sokkishal


Szólj hozzá!

Címkék: eu szakmai felsőoktatási törvény

Hallgatói Hálózat

Önszerveződő magyar diákmozgalom.

Ne csak lájkolj, szerveződj!

HaHa Hasznos Hivatkozások

Nincs megjeleníthető elem

Címkék

1world1struggle (1) 2014 (2) 4. Alaptörvény-módosítás (1) alternatív iskolák (1) antipopulizmus (1) árvíz (1) Athén (1) autonómia (2) Bajnai (1) Bánkitó (3) bázisdemokrácia (1) bizonytalanság (1) budapest pride 2014 (2) CDN (1) CEU (1) civil politika (1) Corvinus (1) demokrácia (2) demokratikus bázis (1) demokratikus ifjúságért alapítvány (1) demokratikus iskolák (1) demokratikus nevelés (1) diák (1) diákhitel (1) diploma (1) disputa (2) educatio (3) egyetemfoglalás (3) egyiptom (1) elegünk van! (1) élő (2) elte (3) ELTE BTK (1) emmi (2) érvénytelen szavazat (1) esemenyek (31) eu (4) európa (1) felsőoktatási törvény (17) fischer iván (1) forradalom (1) G. Szabó Dániel (1) generációk (1) Gordon (1) Görögország (1) HaHa (1) haha sejtek (1) hallgató (1) hallgató? (10) hallgatoi forum (8) hallgatói szerződés (3) hallgatók (1) halozat (10) hangout (1) hoffmann rózsa (6) HÖK (1) horvátország (2) humor (1) igazgyöngy alapítvány (1) interjú (1) international (2) jog (2) kancellár (1) keretszámok (15) korrupció (2) középiskolások (6) közlemény (8) közvetlen demokrácia (1) küldöttgyűlés (1) külföld (1) lék (2) március 15 (2) művészet (1) NAV (1) nemzetközi aktivizmus (1) nyílt fórum (1) nyugdíjas (1) occupy (4) pártok (5) pécs (1) pedagógusok (1) pénzügyek (1) plénum (1) politechnikum (1) pride (2) reformpedagógia (1) rendszerkritika (1) röghöz kötés (4) sejtek (2) SOTE (1) szabadegyetem (11) szakmai (7) szavazás (3) szegénység (2) szégyenlista (1) széles (1) szélsőjobb (2) sztrájk (7) tanárok (1) történelem (1) tudás érték (1) tüntetés (4) undefined (1) választások (3) vélemény (5) vendégposzt (1) videó (14) zenész (1) zöld fiatalok (1) Címkefelhő

Feedek

Creative Commons licenc

Creative Commons Licenc
süti beállítások módosítása