A jogállamiságról - A Hallgatói Hálózat és a Középiskolai Hálózat közös nyilatkozata

Sokan kérdezik, miért folytatják tiltakozásaikat a hallgatók, amikor a kormány nagy kegyesen már lényegében minden követelésüket teljesítette. Úgy tűnik, a kormány maga válaszol: az alkotmányellenes és európai jogba ütköző hallgatói szerződések és az egyetemi autonómia lábbal tiprásának Alaptörvénybe foglalásával. Mi ezt nem hagyjuk. Az alábbiakban a Hallgatói Hálózat és a Középiskolai Hálózat közös nyilatkozatát olvashatjátok.

A ma nyilvánosságra hozott alkotmánymódosító tervezet - azok számára is, akik eddig kételkedtek benne - egyértelművé teszi, hogy a kormány leplezetlenül bontja le hatalmának korlátait. A tervezet 12. cikke szerint az Alkotmánybíróságnak ezentúl nem lesz lehetősége a alkotmánymódosítások tartalmi vizsgálatára, azaz a kétharmaddal rendelkező kormány azt ír bele országunk Alaptörvényébe, amit csak akar. Ez azt jelenti, hogy ha például a parlamenti többség úgy döntene, hogy elveszi a nők szavazati jogát, azt is megtehetné. A kormány gyakorlatilag kiherélte az egyik legfontosabb demokratikus féket és - ha lehet - még komolytalanabbá tette az Alaptörvényt.

Az így lényegi értelmétől megfosztott Alaptörvénybe betonoznák be a hallgatói szerződést és az egyetemi autonómia felszámolását. Ez nem csak a hallgatók szimbolikus megalázása, de hosszú évekre kényszerpályára állít minden kormányt, amelyik megváltoztatná ezeket a jogtipró intézkedéseket. Innentől kezdve a hallgatói szerződés nem az önkényeskedő Fidesz-kormány első adandó alkalommal eltörölhető abszurditása, hanem a jelen és a jövő hallgatóságának életét meghatározó alapkörülmény. A tanulmányi szerződések részletszabályait sehol a világon nem foglalják alkotmányba, ez a lépés alkotmányjogi nonszensz. A tervezet 6. cikke szerint a kormány feladata lesz a felsőoktatási intézmények gazdálkodási rendjének meghatározása. Ez a sunyi és aljas lépés az egyetemi autonómia felszámolására is kiváló eszközt ad a kormány kezébe.

A kormány az elmúlt hetekben folyamatosan próbálta mindenkivel elhitetni, hogy lényegében teljesítette a hallgatók követeléseit. Ehhez képest az eddigi legdurvább arculcsapást kaptuk. A kormány ezzel egyértelművé tette, hogy semmibe veszi és szembeköpi a decemberi 6 pontot, ezzel együtt a saját maga által választott tárgyalópartnereit, köztük a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciáját.

Meg fogjuk mutatni, hogy nem lehet a hallgatókat semmibe venni!

Találkozunk február 11-én!

https://www.facebook.com/events/437931329614083/

2013.02.09. 20:17 Prinz Dániel


5 komment · 1 trackback

Címkék: közlemény szakmai középiskolások röghöz kötés

A 16 szak számokban

A miniszter tegnap irreálisan magas ponthatárokat húzott meg a 16 diszkriminált szakon. Utánanéztünk a 2011-es pontszámoknak és a bekerülési arányoknak, mivel a miniszter elhangzott ígérete szerint a szakmai érvek nélkül diszkriminált 16 szakon a pontszámok előzetes meghúzásakor a hallgatók követelésével összhangban a 2011-es helyzetet és keretszámokat kellett volna, hogy alapul vegyék. Később a HÖOK-kal kötött megállapodás értelmében a kormány csupán annyit vállalt, hogy "törekedni fog" az érintett szakokon, hogy az első helyen jelentkezők 10-20%-a részesülhessen ösztöndíjban.

Mondani sem kell, mint az már megszokott, hatástanulmányról, statisztikáról szó sem esett, és az elv, mely alapján ezek a szakok meg vannak különböztetve, továbbra is homályos, miközben egy tudatos, egyenlőtlenségeket gerjesztő társadalompolitikát sejtet.

Bár a kiszivárgott tervezethez képest a HÖOK változtatásokat tudott elérni a megállapodás szövegében, de a finanszírozás és a 16 szak kérdésében továbbra sincsenek kézzelfogható garanciák. Erre még a megállapodás aláírása előtt felhívtuk a figyelmet, majd az Oktatói Hálózat is közleményt adott ki, melyben pontról-pontra megvizsgálják, miért elhibázott a megállapodás.

A 16 szak 2011-es pontszámai és jelentkezési statisztikái alapján az alábbi következtetéseket vontuk le.

2013.01.22. 13:00 sokkishal


204 komment · 1 trackback

Címkék: szakmai

Tudd, hogy mihez van jogod!

Az utóbbi hetekben nagyon sok tévhit keringett arról, mit szabad és mit nem szabad csinálnia a diákoknak, amikor saját jövőjükért akarnak kiállni. Egyes iskolaigazgatók ezzel visszaélve tiltották meg a tiltakozást, még rosszabb arcok egyenesen listázni kezdték a diákok véleményét, hogy azt átadják a kormánynak.

A Hallgatói Hálózat ezért összeszedte mi az, amit tudni kell, ha a felsőoktatás szétrombolása (vagy bármi más) miatt tiltakozni szeretnél a barátaiddal. Lehet-e politizálni osztályfőnöki órán, ülősztrájkolhatsz-e az egyetem kapujában, meddig spontán egy tüntetés.

A dokumentumra kattintva nagyban is el tudod olvasni, a fájl letölthető, szabadon terjeszthető, bármilyen blogba vagy oldalba beágyazható, sőt arra biztatunk mindenkit, hogy tudjátok meg mi a jogotok!

Ha pedig továbbra is visszaélésekkel találkoznátok, írjatok a jog-haha@googlegroups.com címre!

2012.12.29. 19:21 sokkishal


5 komment · 1 trackback

Címkék: szakmai sejtek halozat

Levél az Uniós Oktatási Biztoshoz és Hoffmann Rózsához

Hoffmann Rózsa február 29-én szerdán Androulla Vassiliou asszonnyal, az Európai Unió Oktatási Biztosával fog találkozni. A Hallgatói Hálózat az Oktatói Hálózattal és a Hálózat a Tanszabadságért szervezetekkel összefogva szeretné felhívni a Biztos asszony figyelmét a közoktatási és felsőoktatási törvény problémáira, EU-s szabályokkal és vállalásokkal való összeegyeztethetetlenségére.

A levél itt olvasható:

 

Tisztelt Biztos Asszony, tisztelt Államtitkár Asszony!

Magyarországon az új közoktatási és felsőoktatási törvény, valamint az ágazatot érintő kormányzati intézkedések a társadalom széles köreinek aggodalmát váltották ki. Páratlan összefogás alakult ki az érintettek: diákok, szülők és tanárok között. Tiltakozott a kormány oktatáspolitikai lépései ellen a közoktatásban dolgozó pedagógusokat tömörítő Hálózat a Tanszabadságért, a közel 230 egyetemi és főiskolai oktató részvételével alakult Oktatói Hálózat, valamint a több száz egyetemi és főiskolai hallgatót számláló Hallgatói Hálózat.

E hálózatok kezdeményezői azt kérik Önöktől, hogy 2012. február 29-i találkozójukon tekintsék át az alábbi problémákat.

Megítélésünk szerint a magyar közoktatási és felsőoktatási rendszer átalakítása elhamarkodottan, a szükséges szakmai előkészítés és társadalmi vita nélkül zajlik. A törvények előkészítése során figyelmen kívül hagyták a demokratikus törvényhozás gyakorlat elemi szabályait: nem készültek szakmai elemzések, hatástanulmányok, elmaradtak az érdemi szakmai és civil egyeztetések.

Az átalakítás jogi keretei sem megfelelőek. Az oktatási törvények hiányosak és inkoherensek; egyes kérdésekben eljárási részletekre is kiterjednek, míg számos alapvető kérdést kormányrendeletek körébe utalnak.

A kormány oktatáspolitikája megszünteti a közoktatás intézményi sokszínűségét, államosítja (vagy egyes esetekben az egyházak kezébe juttatja) a helyi, önkormányzati és egyéb szervezetek által létrehozott és fenntartott iskolákat, megszünteti az egyetemi autonómiát és ellehetetlenít nagy múltú, nemzetközileg is elismert felsőoktatási intézményeket.

Az iskolákra központilag előírt oktatási és nevelési tartalmakat kényszerít rá, megszünteti a kreatív pedagógusi munkát, amely a tanulók egyéni, csoportos és helyi szükségleteinek megfelelően alakíthatja az oktatás tartalmát.

Az új köznevelési törvény olyan szabályozást léptet életbe, amely nem garantálja a szegregáció visszaszorítását, sokkal inkább az egyenlőtlen bánásmódnak kedvez. Az új törvények radikálisan rontják az esélyegyenlőség lehetőségét mind a közoktatás, mind a felsőoktatás szintjén. Súlyos visszalépés a tankötelezettség korhatárának 16 évre történő leszállítása, ami növelni fogja Magyarországon a korai iskolaelhagyók arányát és gátolhatja az Európa 2020 stratégia közös céljainak megvalósítását is. Számos szakmai elemzés igazolja, hogy Magyarországon a munkanélküliség az iskolát korán elhagyók körében a legmagasabb.

Magyarország egyre súlyosbodó problémája a rendkívül nehéz körülmények között élő, alacsony iskolai végzettséggel rendelkező és társadalmi szegregáció által is sújtott roma népesség helyzete. Az új köznevelési törvény nem segíti elő a roma lakosság integrációját és nem javítja munkaerő-piaci helyzetüket. Korlátozza a roma értelmiség kialakulásának lehetőségét, mivel még szűkebbre szabja a felsőoktatásba való bekerülési esélyeiket.

A felsőoktatási törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek megszüntetik az egyetemi autonómiát, a finanszírozás kiszámíthatatlanságával, a felvételi keretszámok önkényes és radikális csökkentésével, egyes képzési ágak elsorvasztásával a bizonytalanság és a félelem légkörét teremtik meg az egyetemeken. Tervezhetetlenné teszik az intézmények működését, az ott dolgozók és a továbbtanulni szándékozó fiatalok jövőjét. A felvételi keretszámok késedelmes meghatározása, az államilag finanszírozott helyek radikális csökkentése és a hallgatók önköltséges hozzájárulásának drasztikus növelése néhány héttel a jelentkezési határidő előtt diákok tízezreinek továbbtanulási terveit húzta keresztül. Ellentmond a munkaerő szabad áramlására vonatkozó, a Lisszaboni Szerződésben szereplő alapelvnek és emberi jogi kérdéseket is felvet a hallgatói szerződésről szóló kormányrendelet. A felkínált Diákhitel 2 nevű konstrukció pedig vállalhatatlan pénzügyi helyzetbe hozza a továbbtanulni szándékozó fiatalokat és családjaikat.

Határozottan kifogásoljuk az egyetemi felvételi keretszámok radikális, átgondolatlan és ad hoc csökkentését, amely nem veszi figyelembe sem a jelenlegi munkaerő-piaci helyzetet (a munkát kereső népesség körében a diplomások elhelyezkedési lehetőségei messze a legjobbak), sem a szakmailag megalapozott fejlesztési irányokat.

Bár megértjük a magyar költségvetés nehéz helyzetét, úgy gondoljuk, hogy nem az oktatásra fordított, az EU átlaghoz képest alacsony (a GDP 1%-a) költségek további csökkentése a helyes irány. Az oktatási törvények és a hozzájuk kapcsolódó kormányrendeletek nem szolgálják a tudásalapú társadalom kialakítását, sem azokat a fejlesztési célokat, amelyeknek megvalósítására a magyar kormány nemzetközi egyezményekben kötelezettséget vállalt, és amelyeknek bevezetésére uniós és egyéb forrásokat is igénybe vett.

Súlyos gondokat vet fel, hogy a kilátásba helyezett oktatási szabályozás megkérdőjelezi a fennálló nemzetközi és uniós szerződésekben foglalt célok és indikátorok teljesülését, valamint a megvalósult eredmények fenntarthatóságát.

·          Európa 2020 stratégia

Kockázatossá válik az egyezmény legmagasabb politikai szinten számon kérhető indikátorának teljesítése. A közoktatásban a magyar kormány a korai iskolaelhagyás 10 százalék alá szorítását, míg felsőoktatásban 2020-ra a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának 30 százalékra növelését vállalta. A fenti intézkedések ez ellen hatnak.

·          Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (2011-2020)

A fentiek miatt az EU Framework for National Roma Integration Strategies (COM 2011/173) nyomán elfogadott – egyebekben üdvözlendő – kezdeményezés komoly nehézségeknek néz elébe, amennyiben egyik vállalása szerint 2015-ig 20 ezer roma fiatalt segít eljuttatni piacképes szakmák megszerezéséhez. Hosszú ideje tartósan 25% körüli az iskolarendszerből korán kieső roma tanulók aránya.

·          EU alapjogi charta

A fentiek miatt meghiúsulhatnak a jelzett kulcsdokumentum (COM/2010/133 - 21. cikk) elvárásai, melyek az európai romák társadalmi és gazdasági integrációjának elősegítését irányozzák elő.

·          2000/43/EK irányelv az egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról

Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló magyarországi törvény (Ebktv. CXXV/2003) legutóbbi módosítása erős korlátozásokat vezetett be az antidiszkriminációs jogszabályok érvényesíthetőségét illetően. Az oktatási szegregáció csökkentése szempontjából ez nem előremutató fejlemény.

·          EU és Magyarország között korábban megkötött támogatási szerződések

A korábbi kötelezettségvállalások figyelmen kívül hagyása miatt kétségessé válhat a felek további együttműködése is. Figyelmeztető jel, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 47 milliárd Ft-ot von ki a TÁMOP programokból, ami a kompetenciafejlesztés pedagógiai kultúrájának elterjesztéséhez kapcsolódó programok végét jelenti.

·          A Lisszaboni Szerződés (39/2)

Az állami finanszírozásban való részvétel feltételéül megszabott hallgatói szerződés súlyosan korlátozza az egyetemi hallgatók munkaerő-piaci érvényesülését, mivel olyan körülmények között kényszeríti őket magyarországi munkavállalásra, amelyben nem biztosítja számukra a megfelelő munkalehetőségeket. A hallgatói szerződés ellentmond az uniós alapjogoknak is, különösen a munkaerő szabad áramlására vonatkozó, a Lisszaboni Szerződésben rögzített alapelvnek, amennyiben korlátozza a végzett hallgatók mozgásszabadságát.

Levelünket a magyarországi oktatásügy iránti közös aggodalom szülte. Felajánljuk hálózataink, szakértőink, az oktatás minden szintjén érintett tagjaink tudását, elkötelezettségét és felelősségvállalását azért, hogy Magyarország fejlődésének ezen a fontos területén a lehető legjobb, együttműködésre épülő szabályozást lehessen bevezetni.

A Hallgatói Hálózat képviselői

A Hálózat a Tanszabadságért képviselői

Az Oktatói Hálózat kezdeményezői
 

Budapest , 2012.02.28.

2012.02.28. 10:33 sokkishal


Szólj hozzá!

Címkék: eu szakmai felsőoktatási törvény

A Hallgatói Fórum által elfogadott követelések

A február 15-i Hallgatói Hálózat által szervezett tüntetés után az ELTE ÁJK-n létrejött első magyar Hallgatói Fórum a következő pontokat fogadta el követeléseiként:

fotó: Túry Gergely, hvg.hu

1. Korszerű, átfogó, tényekre alapozott, rövid és hosszú távra is szakmapolitikailag jól megtervezett felsőoktatási reformot szeretnénk.

2. Semmit rólunk, nélkülünk! Követeljük a Felsőoktatási törvény visszavonását, a mögötte álló közpolitikai célokról, elképzelésekről pedig valódi vitát az érintettekkel!

3. Nem akarunk szolgaegyetemekre járni! Követeljük a felsőoktatás finanszírozásának visszaterelését a világos, hosszú távon kiszámítható keretek közé!

4. Követeljük 2012 szeptemberére a keretszámok visszaállítását és az állami finanszírozás kereteinek fokozatos, előre látható, érvekkel alátámasztott, az érintettekkel megvitatott kialakítását!

5. Ne próbálják az állami hivatalnokok felülírni a munkaerőpiac igényeit!

6. Nem akarunk eladósodni, csak abban az esetben tudjuk elfogadni a tandíjat, ha az a minőségi oktatást szolgálja.

7. Követeljük egy szociális alapú ösztöndíj-rendszer kidolgozását, mert a Diákhitel 2. nem az!

8. Nem fogadjuk el a röghöz kötés intézményét, töröljék el a hallgatói szerződéseket! Külföldre távozó honfitársainkban pedig ne ellenséget, hanem lehetőséget lásson, és annak megfelelően viszonyuljon hozzájuk!

9. Autonóm egyetemet és nemzetközi viszonylatban is versenyképes magas színvonalú felsőoktatást akarunk!

10. Követeljük, hogy az egyetem a társadalmi felemelkedést is szolgálja! Az egyetem mindenkié! Senki ne maradjon ki a felsőoktatásból anyagi okok miatt!

A fórum a következő hét elejét szabta határidőnek a kormány számára, hogy visszavonja a felsőoktatást, az ország jövőjét szétromboló törvényt.

 

2012.02.17. 01:40 sokkishal


1 komment

Címkék: szakmai esemenyek felsőoktatási törvény hallgatoi forum

Mi a gond a felsőoktatási törvénnyel?

A Hallgatói Hálózat felsőoktatási szakmai anyaga

Érvek a felsőoktatás jelenlegi átalakítása ellen, javaslatok a kormányzatnak

A Hallgatói Hálózat a felsőoktatást érintő, nemegyszer botrányos színvonalú átalakítási tervek, koncepciók napvilágra kerülése óta folyamatosan bírálja a jelenlegi kormányzat szakpolitikai szándékait. A Hallgatói Hálózat természetesen maga is a felsőoktatás és az egyetem intézményének megújítására, jobbá tételére törekszik, ám megítélésünk szerint a jelenlegi törvény és a hozzá tartozó rendeletek aránytalanul több kárt okoznak, mint amennyi hasznot hajtanak. A kormány mind a szakemberek mind az érintettek megkérdezése nélkül megalapozatlan és átgondolatlan intézkedéseket hozott és ezeket igyekszik fejvesztett sietséggel végrehajtani. Ez olyan helyzetet fog teremteni a felsőoktatásban, ami sem a diákoknak, sem a tanároknak, sem az egyetemeknek nem lesz jó.
    A helyzet elleni tiltakozásul a Hallgatói Hálózat február 15-én tüntetést szervez; e tiltakozás előkészítéseként oktatáspolitikai szakértők bevonásával szakmai anyagot készítettünk, mely pontokba szedve tárgyalja, miért elfogadhatatlan a szaktárca szándéka, egyúttal javaslatokat fogalmaz meg a tarthatatlan elemek korrekciójára.



1. A törvény dilettáns
A törvény az alkotók és néhány nagyhatalmú ember, erős lobby-csoport hiedelmein, szólamain, és nem egy tényekre és adatokra támaszkodó, átfogó, koherens és korszerű stratégián alapul.

Korszerű, átfogó, tényekre alapozott, rövid és hosszú távra is szakmapolitikailag jól megtervezett felsőoktatási reformot!


2. Nem számol azzal, hogy az érintettek el tudják-e fogadni
A törvények társadalmi elfogadottságát a parlamentáris legitimitáson túl az érintettekkel való alapos, türelmes egyeztetés garantálja. Ez különösen igaz az olyan, nagy társadalmi hatással és politikai befolyással bíró szektorban, mint a felsőoktatás. Bár formális egyeztetések hellyel-közzel voltak, az nem helyettesíti a szükséges, a tervezés különböző fázisaiban megismétlendő, minden érdekelttel történő véleménycseréket. Emiatt a jó irányú kezdeményezések sem élvezik azt a támogatást, amely a sikeres megvalósításhoz szükséges.

Semmit rólunk, nélkülünk! Követeljük a Felsőoktatási törvény visszavonását, a mögötte álló közpolitikai célokról, elképzelésekről pedig valódi vitát az érintettekkel!

3. A finanszírozás kiszámíthatatlan és függő helyzetet okoz
Egyértelmű, hogy miután az állam is fizeti a felsőoktatást, a kormánynak és országgyűlésnek beleszólása van a felsőoktatási intézmények működésével kapcsolatos stratégiai jellegű gazdasági (de nem a konkrét kutatási vagy oktatási) kérdésekbe. Ugyanakkor az intézményekben folyó munka hosszú távon érik be, a tudomány autonómiája, a kritikai gondolkodás képességének kifejlesztése és ébrentartása függetlenséget kíván: ez pedig világos, stabil szabályzási és finanszírozási kereteket követel meg. A most bevezetett finanszírozási rendszer, amely az intézményeknek jutó költségvetési forrásokat nagyrészt évről évre, ad hoc kormányzati döntésektől teszi függővé, kiszolgáltatottá teszi az intézményeket. Mostantól kezdve büntetni lehet a bármilyen szempontból „elhajló” intézményeket, míg a kormányt kritikátlanul szolgálók jutalmazhatókká válnak.

Nem akarunk szolgaegyetemekre járni! Követeljük a felsőoktatás finanszírozásának visszaterelését a világos, hosszú távon kiszámítható keretek közé!

4. Indokolatlan forráskivonás, átgondolatlan és elsietett keretszám csökkentés

Rossz döntésnek tartjuk, hogy a kormány részben a felsőoktatási források megnyirbálásával próbálja a költségvetést helyrebillenteni, bár természetesen nem vitatjuk el az országgyűlés jogát, hogy erről döntsön. Ezek az intézkedések azonban elkapkodottak: a jelentkezési határidő előtt kevesebb, mint egy hónappal, egy sor szakon radikálisan csökkentették az államilag finanszírozott helyek számát és megnövelték a tandíj összegét. Akármit is gondolunk a tandíj szükségességéről, ekkora változtatások ilyen gyors bevezetése a középiskolásokkal szembeni kötelességek felháborító felrúgása, a kiszámíthatóság jogos elvárásának sárba tiprása.
    Az állami felsőoktatási ráfordítások Magyarországon jóval az EU átlag alatt vannak: nem érik el a GDP 1%-át. Ráadásul a Diákhitel 2.-ben állami kamattámogatást ígérnek. Ez azt jelenti, hogy összességében vagy nem lesz megtakarítás (és ezzel az új rendszernek ez a kétes előnye sem mutatkozhat meg), vagy nem lesznek fenntarthatók a Diákhitel 2. beígért feltételei – ami tovább növeli az esélyegyenlőtlenséget.

Követeljük 2012 szeptemberére a keretszámok visszaállítását és az állami finanszírozás kereteinek fokozatos, előre látható, érvekkel alátámasztott, az érintettekkel megvitatott kialakítását!

5. A felsőoktatás most még kevésbé fog illeszkedni a munkaerőpiachoz
A diplomás túlképzés tévhit. Minden kutatás azt mutatja, hogy a diplomások (köztük a pályakezdők) foglalkoztatási aránya jóval nagyobb, munkanélküliségi aránya pedig jóval kisebb, mint a középfokú végzettségűeké. A diplomások bérelőnye a középfokú végzettségűekhez képest nálunk a második legmagasabb az OECD országok között, továbbá a felsőfokú végzettséget igénylő foglalkozások aránya több mint kétszeresére nőtt az elmúlt években. A munkaerő-piac tehát keresi a diplomásokat. Ráadásul Magyarországon jóval alacsonyabb a felsőfokú végzettségűek aránya, mint az EU országok átlagában, és lemaradásunk a fiatalabb korcsoportokban még nagyobb is, mint az idősebbek között.
    A NEFMI-nek nincsenek megbízhatóbb információi a munkaerő-piaci igényekről, mint a felsőoktatásba jelentkezőknek. A jelenlegi munkaerő-piaci igényeket a keresetek, a foglalkoztatási arányok, és az álláskeresési idő mutatja meg, a jövőbeli igényeket pedig nem ismerjük. (A vállalatok, munkáltatók sem tudják három évre előre megmondani, mi lesz velük.)
    Az állami finanszírozású felvételi keretszámokat azokon a képzési területeken korlátozták leginkább, ahol a hallgatók nagyobb aránya jelentkezett költségtérítéses képzésre. Az érettségizők kimutathatóan rendre azokra a területekre jelentkeznek kisebb arányban költségtérítéses képzésre, ahol az átlagosnál rosszabbak a kereseti lehetőségek, kisebb a foglalkoztatási arány, és hosszabb az álláskeresési idő. Azokra a területekre tehát, amelyek iránt kisebb a munkaerő-piaci kereslet. Mivel e területeken kisebb mértékben csökkentették a férőhelyek számát, ezért ott relatíve javulnak a bekerülési esélyek. Sokan, akik nem tudnak fizetni tanulmányaikért, kényszerhelyettesítésként ezeket a képzési területeket fogják választani, tovább rontva ezzel a képzési ág végzőseinek munkaerő-piaci helyzetét. A nem támogatott ágakban, a keresett szakmákban, pedig lassítják a kínálati alkalmazkodást, vagyis a szabályozás akadályozza, hogy a felsőoktatás kínálata alkalmazkodjon a munkaerő-piaci igényekhez.

Ne az állami hivatalnokok próbálják megszabni a munkaerőpiac igényeit!


6. Tandíj? Diákhitel?
Az elfogadott intézkedésekkel két teljesen eltérő díjfizetési rendszer működik majd párhuzamosan. (Az egyik ösztöndíjat kínál és visszafizetést követel, a másik a képzés teljes költségének vállalását követeli meg, cserébe diákhitelt „kínál”.) E két rendszer feltételei és kedvezményei teljesen különbözőek. Az utóbbinál most kell fizetni, de a hitelhez mindenkinek ad az állam kamattámogatást; az előbbinél utólag kell fizetni, ha nem teljesülnek a feltételek, de a teljes összeget kamatostul. Ha a kormányzat – korábbi ígéreteivel szemben – ragaszkodik a tandíj bevezetéséhez, úgy egyszerűbb, igazságosabb és átláthatóbb lett volna egy általános tandíjrendszer bevezetése – de nem a felsőoktatás állami támogatásának pótlására, hanem azon felül! A költségekhez való hozzájárulás gondolatát pozitív lépésként is értékelhetnénk, ha ésszerű, átgondolt módon került volna bevezetésre; ha hosszabb távon a felsőoktatás fejlesztését és a minőség emelését szolgálná, illetve ha a tandíj kifizetését (bármilyen hitelkonstrukcióban) vállalni nem tudó jelentkezők számára szociális ösztöndíjak állnának rendelkezésre.

Nem akarjuk az életünket eladósodással kezdeni, a hitel nem megoldás! Ha muszáj tandíjat fizetnünk, az jelentsen többletforrást az intézményeknek, az abból befolyt összeget maradéktalanul fordítsák a felsőoktatás minőségi fejlesztésére! Követeljük egy szociális alapú ösztöndíj-rendszer kidolgozását, mert a Diákhitel 2. nem az!


7. Mobilitás? Röghöz kötés?
A magyar kormányok és parlamentek, köztük kiemelten az első Orbán-kormány, az Európai Unió rendszerébe integrálták az országot, megadva a jogot minden állampolgárnak, hogy Európában szabadon munkát vállalhasson. Ugyanígy, a magyar felsőoktatást egy közös, nyitott, átjárható Európai Felsőoktatási Térségbe illesztették. Tudjuk, hogy ez kihívást is jelent mind a felsőoktatási intézményeknek, mind az államnak, hiszen sokkal jobban meg kell küzdeniük a diákokért vagy például az orvosokért. Mindez egyúttal a magyar fiataloknak egy soha nem látott, páratlan lehetőséget is jelent, hogy külföldön tanulhassanak, dolgozhassanak. Ezt akarja a magyar állam most korlátozni. Az állam felelőssége az, hogy segítsen megteremteni azokat a feltételeket, amelyek között a tehetséges fiatalok itthon tudnak maradni. Nem lekötni kell minket, épp ellenkezőleg, minden hallgatónak biztosítani kell, például a külföldi egyetemi csereprogramok megsokszorozásával, hogy világot lásson, legalább egy fél évet külföldön tanulhasson, majd hazajöhessen, hogy itthon kamatoztassa a kint elsajátított tudást.
    A röghöz kötés technikailag kivitelezhetetlen, amúgy rendkívül drága és nagy hibaszázalékkal működtethető kísérlet. Az egyik ilyen kísérlet a 2000-es évek elején már kudarcot vallott (a határon túli, Magyarországon tanuló magyarok diplomaszerzés utáni visszakényszerítése anyaországukba ösztöndíjuk visszafizetésének terhe mellett). A legjobbak és a tehetősebbek mindenképpen elmennek külföldre tanulni. Az itthon diplomát szerző ösztöndíjas legjobbak pedig elmennek majd a röghöz kötés ellenére is hiszen magas külföldi fizetésükből könnyedén visszafizetik az ösztöndíjat.

A magyar állam ne zsarolással, hanem fejlődő gazdasággal, magas fizetésekkel igyekezzen minket itthon tartani! Külföldre távozó honfitársainkban pedig ne ellenséget, hanem lehetőséget lásson, és annak megfelelően viszonyuljon hozzájuk!


8. A józan és ésszerű irányítás segítheti elő a minőségi javulást

Ez a törvény is osztozik elődei legnagyobb hibájában: súlyosan túlszabályoz olyan kérdésekben, amelyeket az egyes intézmények döntési kompetenciájába kellene utalnia. Ezek közé tartozik:

  • az intézmények belső szervezeti struktúrája, felépítése, döntéshozó testületei összetétele és működési szabályai;
  • az oktatók kiválasztási, alkalmazási, munkáltatási és elbocsátási feltételei és szabályai;
  • a tanulásszervezési és oktatási tevékenységek részletszabályozása (300 oktatandó óra egy félévben, vizsgaszervezési, -ismétlési kérdések stb.).


Nem értjük, hogy ehelyett a törvény miért nem tesz olyan intézkedéseket, amelyek az oktatás színvonalának és hatékonyságának javítását szolgálnák. (Ilyenek lehetnének: egy külső eredményességi célokat meghatározó minőségbiztosítási rendszer bevezetése, az oktatók javadalmazásának minőségi kritériumokhoz kötött jelentős emelése.) Az intézményrendszer átalakításának (egyes intézmények – ilyen módon – elkerülhetetlen bezárásának) előkészítése zavaros: az beavatkozás az intézmények leegyszerűsítő és önkényes kategorizálásán alapszik, és nem teszi nyilvánossá, vitathatóvá a szakpolitikai érveket és ellenérveket. Az intézményi különbségek elismerésére kitalált címek miniszteri osztogatása pedig függő helyzetet alakít ki, igazodási kényszert okoz.

Autonóm egyetemet és nemzetközi viszonylatban is versenyképes magas színvonalú felsőoktatást akarunk!


9. Esélyegyenlőség, társadalmi mobilitás

A változtatások súlyosan sértik az esélyegyenlőséget, mivel a legjövedelmezőbb képzési ágak egy részét elzárja azon szegényebb sorsú, de tehetséges és szorgalmas diákok elől, akik érthető módon kerülik a hitelfelvétel kockázatát.
    A felsőoktatásnak elengedhetetlen a szerepe a társadalmi felemelkedés esélyének biztosításában! Ezért nem szabad olyan helyzetet teremteni, amely a hátrányos helyzetű, szegényebb tanulókat még az eddigieknél is jobban korlátozza. Épp ellenkezőleg: kiemelten segíteni kellene őket ösztöndíjakkal, képzési támogatással, ingyenes felvételi előkészítőkkel, és a diszkriminált csoportokat előnyben részesítő, de nem stigmatizáló intézkedésekkel.

Követeljük, hogy az egyetem a társadalmi felemelkedést is szolgálja! Az egyetem mindenkié! Senki ne maradjon ki a felsőoktatásból anyagi okok miatt!

2012.02.12. 15:42 sokkishal


2 komment

Címkék: keretszámok szakmai felsőoktatási törvény

Hallgatói Hálózat

Önszerveződő magyar diákmozgalom.

Ne csak lájkolj, szerveződj!

HaHa Hasznos Hivatkozások

Nincs megjeleníthető elem

Címkék

1world1struggle (1) 2014 (2) 4. Alaptörvény-módosítás (1) alternatív iskolák (1) antipopulizmus (1) árvíz (1) Athén (1) autonómia (2) Bajnai (1) Bánkitó (3) bázisdemokrácia (1) bizonytalanság (1) budapest pride 2014 (2) CDN (1) CEU (1) civil politika (1) Corvinus (1) demokrácia (2) demokratikus bázis (1) demokratikus ifjúságért alapítvány (1) demokratikus iskolák (1) demokratikus nevelés (1) diák (1) diákhitel (1) diploma (1) disputa (2) educatio (3) egyetemfoglalás (3) egyiptom (1) elegünk van! (1) élő (2) elte (3) ELTE BTK (1) emmi (2) érvénytelen szavazat (1) esemenyek (31) eu (4) európa (1) felsőoktatási törvény (17) fischer iván (1) forradalom (1) G. Szabó Dániel (1) generációk (1) Gordon (1) Görögország (1) HaHa (1) haha sejtek (1) hallgató (1) hallgató? (10) hallgatoi forum (8) hallgatói szerződés (3) hallgatók (1) halozat (10) hangout (1) hoffmann rózsa (6) HÖK (1) horvátország (2) humor (1) igazgyöngy alapítvány (1) interjú (1) international (2) jog (2) kancellár (1) keretszámok (15) korrupció (2) középiskolások (6) közlemény (8) közvetlen demokrácia (1) küldöttgyűlés (1) külföld (1) lék (2) március 15 (2) művészet (1) NAV (1) nemzetközi aktivizmus (1) nyílt fórum (1) nyugdíjas (1) occupy (4) pártok (5) pécs (1) pedagógusok (1) pénzügyek (1) plénum (1) politechnikum (1) pride (2) reformpedagógia (1) rendszerkritika (1) röghöz kötés (4) sejtek (2) SOTE (1) szabadegyetem (11) szakmai (7) szavazás (3) szegénység (2) szégyenlista (1) széles (1) szélsőjobb (2) sztrájk (7) tanárok (1) történelem (1) tudás érték (1) tüntetés (4) undefined (1) választások (3) vélemény (5) vendégposzt (1) videó (14) zenész (1) zöld fiatalok (1) Címkefelhő

Feedek

Creative Commons licenc

Creative Commons Licenc
süti beállítások módosítása