A Hallgatói Hálózat fontosnak tartja, hogy reagáljon a felsőoktatással kapcsolatos legújabb fejleményekre, ezek közül is a tizenhat, döntően gazdasági és jogi képzési területeken található szak diszkriminálására.

1. Tények a tizenhat szakról

A legfontosabb tény a tizenhat szakkal kapcsolatban az, hogy tavaly a diákok fele jelentkezett ezekre a szakokra, és negyede ezekre a szakokra került be. Itt nem kevesek problémájáról van szó, hanem a felvételizők nagyon jelentős részét érintő kérdésről. 

A kormány két érvet sorakoztat fel amellett, hogy miért lehet, sőt kell ezt a tizenhat szakot kiemelten kezelni: (1) ezeken a szakokon túlképzés van és (2) az ezekre a szakokra járó hallgatók úgyis magas jövedelemmel fognak rendelkezni, így számukra nem jelenthet majd gondot a költségtérítés, illetve az esetlegesen felvett diákhitel visszafizetése. Azt talán nem kell részleteznünk, hogy ez a két érv egymásnak ellentmond, hiszen hogyan rendelkezhetnének a társadalmi átlagnál jóval magasabb jövedelemmel, és lehetnének másoknál sokkal fizetőképesebbek azok a hallgatók, akik egyébként olyan szakokra jártak, ahol túlképzés van, és akik nem tudnak elhelyezkedni.

A kormányzat által felsorakoztatott két érv között feszülő ellentmondás miatt fontos, hogy tisztázzuk: nem igaz, hogy a jogi és gazdasági képzéseken túlképzés lenne, és ezek a hallgatók ne tudnának elhelyezkedni. A jelenleg számunkra elérhető legfrissebb és legrészletesebb adatok alapján, amelyeknél egyébként a kormány sem hozott nyilvánosságra frissebb vagy részletesebb adatokat, kijelenthető, hogy az ország legjobb szakjain gazdasági és jogi képzési területeken diplomát szerző hallgatók az országos átlagot elérő vagy azt meghaladó arányban találnak állást és helyezkednek el a képzettségüknek megfelelő területeken. Ezen túlmenően azt is fontos leszögezni, hogy a munkaerőpiaci változások előrejelzése rendkívül bonyolult, így senki, még a magyar kormány sem mondhatja meg teljes biztonsággal, hogy hány jogászra vagy közgazdászra lesz az országnak szüksége. Azt meg különösen nem mondhatja, hogy semennyire.

2. A felvételi rendszer változásai

Olyan egymástól teljesen eltérő területek, mint az alkalmazott közgazdaságtan és az andragógia egy kalap alá vételére a kormánynak semmilyen, nyilvánosan hozzáférhető számokkal, statisztikákkal vagy hatástanulmánnyal alátámasztott alapja nincsen. A 16 szak hátrányos megkülönböztetése ezért is indokolatlan. Ugyanakkor nem világos, hogy ezen a 16 szakon a miniszter milyen elvek alapján húzta meg előre a ponthatárokat 425 és 470 között a maximálisan elérhető 500-ból, hiszen ezek eddig mindig utólag, a jelentkezések fényében dőltek el. A többi szakon, ahol az egyetemek kapacitásszámainak függvényében kerülnek majd meghatározásra a férőhelyek, szintén bizonytalan a helyzet. A felvi.hu-n jelenleg a nem diszkriminált szakokon irányszámokat látunk, amelyek minimális és maximális értéke között akár tizenhétszeres eltérés is lehet (a Debreceni Egyetemen az általános orvosképzés kapacitásszáma minimum 15, maximum 250). Egyáltalán nem világos, hogy az egyetemeknek hogyan kéne a finanszírozási és oktatási hátteret biztosítaniuk, amikor nem tudhatják, hogy egy képzésükön 15 vagy 250 hallgató lesz-e. Az új, keretszámok nélküli felvételi rendszer káoszhoz vezet.

3. A felsőoktatás finanszírozásáról

Bár a miniszter azt állította, hogy a rendszer felülről nyitott, és a kormány biztosítja, hogy akárhány valamilyen pontszámot elért hallgató bekerüljön a felsőoktatásba (ennél konkrétabbat még mindig nem tudunk), valójában borítékolható, hogy ez a rendszer pénzügyi szempontból nem fenntartható. Ennek oka, hogy a 2013-as költségvetést az Országgyűlés már elfogadta, és a felsőoktatásra számára rendelkezésre álló (a 2011-es összegnél reálértéken 40%-kal alacsonyabb) összeget fixálta. Ennek alapján a kormánynak csak a költségvetés újbóli megváltoztatása vagy a rendelkezésre álló rendkívüli tartalékok felhasználása révén lenne lehetősége pluszforrásokat biztosítani, amely gyakorlatilag a felelőtlen költségvetési gazdálkodást kódolja a rendszerbe.  A szakmai megalapozottságot nélkülöző unortodox oktatáspolitika - csakúgy, mint az unorotodox gazdaságpolitika - bizonytalanságban tartja az érintetteket, következményeiben kiszámíthatatlan, és mint ilyen, rövid- és hosszútávon egyaránt káros az országnak.

4. Miért fontos ez nekünk?

A Hallgatói Hálózat 6 pontja a kezdetektől kimondja a köz- és felsőoktatás átfogó reformjának az érintettek bevonásával kell megtörténnie (az érintetteket, ideértve például a hallgatókat, oktatókat, egyetemi vezetőket és a szakszervezeteket, pedig az Országos Felsőoktatási Egyeztető Fórum, az OFEF jeleníti meg) és biztosítania kell a hozzáférést a hátrányos helyzetűek számára. A kormány által éppen bevezetett rendszer ezzel szemben nem az összes érintettel való tárgyalás során született konszenzus eredménye és semmilyen mértékben nem biztosítja az egyenlő hozzáférést. Az utolsó pillanatban jelent változtatást olyanok számára, akik már évek óta készülnek egy választott pályára, és a diszkriminált szakok esetében drasztikusan csökkenti a szegényebb családból származó diákok bekerülési esélyeit.

5. 16 szak: mit javaslunk mi?

A Hallgatói Hálózat, a korábban elfogadott 6 ponttal összhangban azt követeli, hogy ameddig nem kezdődtek el a minden érintett oldal részvételével zajló, nyílt tárgyalások a köz- és felsőoktatás átfogó reformjáról addig a 2011-es keretszámokat állítsák vissza minden szakon, hiszen a jelenleg felvételizők ezek alapján kezdtek el készülni a pályaválasztásra és az érettségire. Ennek hiányában, felismerve, hogy az ország kormánya a miniszterelnök egy szórakozóhelyen felmondott és a Facebookon közzétett videónyilatkozata miatt, amelyben a keretszámok eltörléséről beszélt, kommunikációs szempontok miatt már nem beszélhet a keretszámok visszaállításáról a 2011-es szintre, azt követeljük, hogy minden szakra egyforma feltételek vonatkozzanak, és a tizenhat jelenleg diszkriminált szakon ugyanolyan módon alakuljanak ki a ponthatárok, mint a többi szakon. A miniszter tehát éljen a jogával, és a miniszterelnök kinyilvánított akaratával összhangban húzza meg újra a minimum-ponthatárokat az érintett szakokon: 240 pontban.

6. További követeléseinkről

A Hallgatói Hálózat továbbra is felszólítja Magyarország Kormányát, hogy a hallgatói szerződések vélhetően európai jogba ütköző, és a diktatórikus Fehéroroszországon kívül példátlan intézményét törölje el.

A Hallgatói Hálózat szeretne az OFEF részeként többoldalú tárgyalásokat kezdeni a kormánnyal a köz- és felsőoktatás átfogó reformjáról, amely hosszú időre biztosíthatja a felsőoktatás fenntarthatóságát és az esélyegyenlőséget, valamint a kiszámíthatóságot. A kormány vessen véget annak a gyakorlatnak, hogy miközben kivérezteti a már jelenleg is az OECD-országok egyik legrosszabbul támogatott felsőoktatási rendszerét, még a humán területeken belül is talál milliárdokat különböző általa fontosnak ítélt kezdeményezések megvalósítására, valamint saját propagandájára és népszerűségének megvásárlására. A kormány vessen véget annak a gyakorlatnak, hogy miközben minden egyes felsőoktatásra költött forint 13-szorosan térül meg, önfenntartó felsőoktatásról beszélve inkább futballstadionok építésére költi értékes adóforintjainkat. A Hallgatói Hálózat azt kérdezi: mi lehet fontosabb nemzetünk számára, mint a társadalmi mobilitást biztosító, az ország versenyképességét megalapozó felsőoktatás ügye?

Mi egy olyan politikáért lépünk fel a számunkra rendelkezésre álló eszközökkel, amely a legszegényebbeket nem elnyomja, hanem felemeli, és az ország tehetségei jelentette tőkét nem röghözkötéssel tartja közös hazánkban, hanem egy jól működő oktatási rendszer és ország valóságával.

Fleischer Sára, Füzessi Károly, Hava Nikita, G. Szabó Dániel, Prinz Dániel, Vida Júlia