Horváth András, volt adóellenőr feljelentette a Nemzeti Adó és Vámhivatalt. Ha igaz, amit mond, az adóhatóság közreműködik a legnagyobb (elvileg) adózók folyamatos adócsalásában. Ha igazat mond,
-
-
évente több ezer milliárd adóforint megy így vállalkozók zsebébe
-
A NAV 2007-es átszervezése óta megy nagyüzemben az állami adócsalás, tehát kormányokon átívelő üzletről van szó
-
Az ügyészség a mai napig nem kezdett vizsgálatba.
A Nemzetgazdasági Minisztérium elrendelt egy vizsgálatot, ami egy hétvége alatt „átvizsgálta” a 23 ezer főt foglalkoztató adóhatóságot, és mindent rendben talált. -
A NAV feljelentette Horváth Andrást. A parlamenti vizsgálóbizottság még mindig nem állt fel, mert se a Fideszes, se az MSZP-s képviselők többsége nem írja alá.
-
Az idei költségvetési tervben 123,5 milliárd forintot különítettek el a felsőoktatásra. Ha Horváth András igazat mond, néhány év alatt ennek minimum a tízszeresét csalták el. Azt gondolná az ember, hogy egy ekkora, tíz magyar felsőoktatásnyi pénz eltűnése – még ha vaklárma is – elég fontos kérdés lenne ahhoz, hogy a legkiemeltebb figyelmet kapja, mondjuk, hogy minimum a parlament vizsgálódjon az ügyben.
Többek között az ilyen ügyek kivizsgálása lenne a megválasztott döntéshozók feladata, pártállástól függetlenül. A nagy parlamenti pártok hétfői döntése – amivel kisiklatták a NAV Horváth András által feszegetett ügyeit kivizsgáló bizottság létrehozását – jókora pofon azoknak, akik azt hiszik, elég négyévente kiválasztani a nekünk legszimpatikusabb pártot, és minden megoldódik. Ahogy az ismert politológus fogalmazott a napokban: a politika szabad kezet kapott – és csődöt mondott, tesszük mi hozzá.
Nem tudhatjuk, hogy Horváth András igazat állít-e, az is lehet, hogy légből kapottak az állításai. De az, hogy a politikai elit még csak utánajárni sem hajlandó az ügynek, megdöbbentő, ráadásul nagyon gyanús.
Illetve mégsem olyan megdöbbentő, mi, egyetemi hallgatók láttunk már ilyet párszor. 2006-ban például Gyurcsányék „új hallgatói szociális rendszert” ígértek, amiben „a leginkább rászorulók is tanulhatnak a felsőoktatásban.” Pár hónap múlva tandíj utólagos képzési hozzájárulás lett belőle. Ennek bevezetését nem a parlamenti ellenzék szavazta le, nem is egy új kormány megválasztása akadályozta meg, hanem az előttünk egyetemre járó hallgatók és a mögöttük álló oktatók ellenállása, végül a 2008-as népszavazás. Hat évvel később a Fidesz készült tandíj bevezetésére nem támogatott szakok kijelölésére. Ahogy 2006-ban, ekkor sem a híres „ellenzéki összefogás” akadályozta meg, hanem az utcára vonuló több ezer hallgató kiállása.
Ideje megtanulni: nem elég négyévente meglátni a messiást valamelyik aktuális vezérben, és remélni, hogy majd képviselni fogja az érdekeinket. Talán nem lenne érdeke mindenkinek (az adócsalókon kívül, már ha tényleg adócsalás történt) tudni az igazságot NAV-ügyben? Ha csak egy százalék esély van rá, hogy ellopták a felsőoktatási költségvetésünk tízszeresét, nem állna mindenkinek érdekében, hogy egy hétvége alatt lezavart belső vizsgálatnál alaposabban utánajárjanak az illetékesek?
A válasz egyértelmű, a döntéshozók nagy része azonban mégsem érzi feladatának az igazság kiderítését. A labda most is, mint a tandíj 2006-os, és 2012-es bevezetésekor, ismét a civilek térfelén van.
A Hallgatói Hálózat fórumot szervez a NAV-ügyben, amelyre meghívtuk Horváth Andrást és a NAV képviselőit is.
Időpont: November 21, csütörtök, 17:30
Helyszín: Budapest, Múzeum krt. 4/A, ELTE-BTK 047-es terem.
Gyertek el és hívjátok meg az ismerőseiteket!
