A miniszter tegnap irreálisan magas ponthatárokat húzott meg a 16 diszkriminált szakon. Utánanéztünk a 2011-es pontszámoknak és a bekerülési arányoknak, mivel a miniszter elhangzott ígérete szerint a szakmai érvek nélkül diszkriminált 16 szakon a pontszámok előzetes meghúzásakor a hallgatók követelésével összhangban a 2011-es helyzetet és keretszámokat kellett volna, hogy alapul vegyék. Később a HÖOK-kal kötött megállapodás értelmében a kormány csupán annyit vállalt, hogy "törekedni fog" az érintett szakokon, hogy az első helyen jelentkezők 10-20%-a részesülhessen ösztöndíjban.

Mondani sem kell, mint az már megszokott, hatástanulmányról, statisztikáról szó sem esett, és az elv, mely alapján ezek a szakok meg vannak különböztetve, továbbra is homályos, miközben egy tudatos, egyenlőtlenségeket gerjesztő társadalompolitikát sejtet.

Bár a kiszivárgott tervezethez képest a HÖOK változtatásokat tudott elérni a megállapodás szövegében, de a finanszírozás és a 16 szak kérdésében továbbra sincsenek kézzelfogható garanciák. Erre még a megállapodás aláírása előtt felhívtuk a figyelmet, majd az Oktatói Hálózat is közleményt adott ki, melyben pontról-pontra megvizsgálják, miért elhibázott a megállapodás.

A 16 szak 2011-es pontszámai és jelentkezési statisztikái alapján az alábbi következtetéseket vontuk le.

• Az idei ponthatárok ilyen magas megállapításával a minisztérium ugyanolyan hatást ért el, mint a keretszámok csökkentésével ért volna el: a jelentkezők döntő többségét kizárja a 16 szak államilag finanszírozott helyeiről.
  
  
• A miniszter a HÖOK-kal hétfőn abban állapodott meg, hogy a Kormány "törekedni fog" arra, hogy a 240 pontot elérő első helyes jelentkezők 10-20%-a államilag finanszírozott formában tanulhasson. 2011-ben az első helyes jelentkezők 20-50%-a jutott be (szaktól függően) államilag finanszírozott képzésre, lényegesen alacsonyabb ponthatárok mellett. Ebből három dolog következik:
  
  

1. 1. Korábban mindenképpen nagyobb arányban kaphattak állami ösztöndíjat a hallgatók az érintett szakokon. A 10-20%-os arány túl alacsony a korábbi gyakorlathoz képest.
      
      
   2. Bizonytalan, hogy hány ember fog valóban állami ösztöndíjas helyet kapni ezeken a szakokon, mivel nem lehet pontosan tudni, korrigálják-e - és ha igen, mennyivel - a jelentkezések fényében a ponthatárokat.
      
      
   3. Amennyiben a ponthatárokat nem korrigálják utólag, illetve nem differenciálják egyetemenként, a 2011-es ponthatárokból arra lehet következtetni, hogy a legnépszerűbb budapesti egyetemeken kívül szinte biztosan nem, vagy csak alig lesz állami ösztöndíjas képzés.

A 2011-es és a 2013-as ponthatárok az egyetemi szakokon. (Fontos, hogy 2011-ben az elérhető maximum 480 pont volt, 2013-ban pedig 500.)	A 2013-as és 2011-es egyetemi  szakok ponthatárai az elérhető maximális pontszám százalékában. (A 2011-es és a most bejelentett ponthatárok viszonya arányosan, százalékban kifejezve.)

Íme néhány népszerűbb a 16 szak közül, ahol kiszámoltuk, hogy az első helyen jelentkezők hány százalékát vették föl államilag finanszírozott képzésbe. A legkevesebb 20%, a legtöbb 54%, innen is látszik, hogy a kormány ajánlata, a 10-20%-ra törekedés valójában mekkora visszalépés (és továbbra is hangsúlyozzuk, hogy a diszkrimináció önmagában védhetetlen).

Forrás: Felvi.hu: Egyetemek, Főiskolák és Felvi.hu: Elmúlt évek statisztikái

*A fentiek és a diákok 6 pontos követelési listája még mindig aktuálissá teszi a tiltakozások folytatásának kérdését. Csináltunk is egy facebook eseményt, amiben leírjuk, hogy áll a kormánynak adott ultimátum.*