Már korábban is találkozhattatok a Hallgatói Hálózat döntéshozatali mechanizmusáról szóló, néha pontos, néha kevésbé helytálló információkkal, melyekről mi adtunk hírt, vagy éppen különböző médiumok próbáltak ízléstelen módon, bizonyos szövegeket kontextusukból kiragadva a belső levelezéseinkből szivárogtatni, hogy rossz hírünket keltsék. Az ilyen rosszmájú feltételezésekre reagálva ki kell, hogy ábrándítsam az embereket: még ha nagyon mélyre túrnának a szavazásra fenntartott oldalunkon, akkor sem találnának olyan információt, melyet szégyellnénk, vagy megpróbálnánk letagadni.
Bár a működésünkről eddig valóban nem írtunk részletesen, most pótoljuk ezt: a bázisdemokrácia teszi lehetővé ugyanis azt is, hogy ne fordulhasson elő, hogy valaki például maszkban jelenjen meg egy tévécsatorna műsorán, és azt állítsa magáról, hogy a mi szervezetünk tagja - mert ha valóban így lenne, arról mindannyian tudnánk már. (Megsúgom, az illetőnek semmi köze nincs a Hálózathoz.) És hogy ez hogyan lehetséges? Tagfelvétel, munkacsoportok, szavazások, és döntések - most mindent ismét részletesen elmagyarázunk.
A Hallgatói Hálózat az elmúlt pár hónapban hatalmas változáson ment keresztül. Ennek egyrészt az volt az oka, hogy a kormány intézkedései elleni tiltakozáshoz számos más város, egyetem, önszerveződő diákcsoport, ezáltal sejt is csatlakozott, másrészt épp emiatt a bővülési folyamat miatt kellett újraterveznünk eddigi kommunikációs, és döntéshozatali rendszerünket. Bár eddig is voltak munkacsoportjaink, levelező listáink, a létszám megnövekedése megkövetelte, hogy fokozottan foglalkozzunk azzal a kérdéssel, hogyan lehet egy többszáz fős szervezetet bázisdemokratikus módon működtetni. A feladat megoldására alakult meg a NetDemokrácia projektcsoport, mely később állandó munkacsoporttá alakult.
De ha már itt tartunk: mik azok a munkacsoportok?
A rendszer felépítésén talán egy egyszerű, személyes példán keresztül tudnám a legkönnyebben bemutatni. A LÉK (Lágymányosi Érdekképviseleti Közösség) a Hallgatói Hálózat egyik sejtje, épp úgy, mint a győri, a szombathelyi, vagy a miskolci. A LÉK, mivel Budapest egyik egyetemének, az ELTE-nek csak néhány karát tömörítő sejt, tagsága nem többszáz fős, de mozgatható támogatóinak száma mondjuk úgy, hogy eléri a százat. Leginkább project alapon működünk, tehát ha helyi szintű problémával találkozunk (nem túl barátságos az egyetem előtti placc- varázsoljuk színessé a lépcsőket, nem elég zöld a park -ültessünk fákat, nem tudjuk, milyen sors vár a társadalomtudományi képzésekre -szervezzünk fórumot!), akkor összeáll néhány ember, akit érdekel a téma, és közösen kitalálják, mit lehetne ezügyben tenni. Az ennél nagyobb létszámú sejtek esetében (pl. amikor egy várost egy sejt fed le -lásd: Szeged, Pécs, vagy Debrecen) megjelenik annak az igénye, hogy egy állandó “stáb” foglalkozhasson ugyanazokkal a kérdésekkel: például néhány fő a plakátok tervezésével, páran a technikai eszközök biztosításával, vagy a beszélgetésekre vendégek meghívásával. Így jöhetnek létre állandó munkacsoportok, melyekbe a tagságból bárki csatlakozhat, találkozói nyitottak, de az az előnyük, hogy nem kell minden kérdést minden taggal megszavaztatniuk, hiszen felhatalmazást kapnak egy-egy feladat állandó teljesítésére.
Ezek szerint a sejtekben mindenki azt csinál, amit akar? Nem lesz így teljes fejetlenség az országban?
A válasz röviden: nem.
Bár a sejtek rendelkeznek a maguk autonómiájával (tudjátok, az az, ami az egyetemeknek most elég korlátozott mértékben van), nem egymástól elszeparáltan működnek. Léteznek ugyanis országos munkacsoportok, és olyan platformok, ahol az egész ország hahásai érintkezhetnek egymással. Ilyen platform a Hallgatói Hálózat Folyamatos Fóruma, melyen -ahogy a név is mutatja- folyamatosan pörögnek az információk, hírek, felkérések. Ilyen továbbá a Loomio is, egy online döntéshozatali rendszer, melyről még a későbbiekben bővebben is beszélek. És ilyenek az országos munkacsoportok, melyek szintén az egész tagság számára nyitottak. Jelenleg 6 darab, egyenként 25-50 fős állandó munkacsoporttal működik a HaHa, ezek:
Kommunikáció
Ők adnak interjúkat, írják a sajtóközleményeket, válaszolgatnak a beérkező üzenetekre, szerkesztik a facebook-oldalunkat és a blogunkat, és ők tartják a kapcsolatot a többi szervezettel, például a HÖOK-kal, az OHA-val, vagy az egész OFEF-fel -persze kizárólag azok alapján az alapelvek alapján, melyeket az egész tagság elfogadott. A kommunikáció egyik alcsoportja a nemrég alakult Nemzetközi mini-team, ők fordítják le különböző nyelvekre az anyagainkat, és ők veszik fel a kapcsolatot más, külföldi diákszervezetekkel, ennek eredményeként találkozhattatok például a Blokád vetítésén a zágrábi egyetemfoglalásban résztvevő horvát barátainkkal.
Operatív
Ők kezelik az eszközöket, mindig számon tartják, épp kinél vannak a hangosbeszélők, molinók, ha táblákat szeretnénk festeni, léceket szereznek és filctollakat. Ők biztosítják továbbá azt is, hogy ezekre a dolgokra legyen pénz: kezelik a becsületkasszát, és azt az összeget, ami például a Tranzit.hu Katalizátor-díjával járt. Hogyha valaki nyomtatni szeretne, vagy például hangosítást szerezni a szabadegyetemre, az ebből gazdálkodhat - természetesen minden egyes tételről külön szavaz a tagság.
Szakmai
Kisokosokat, brossúrákat készítenek, szabadidejükben állandóan az oktatásügyi szakirodalmat bújják, adatokat gyűjtenek és rendszereznek. Az ő érdemük, hogy szóróanyagainkon mindig a legfrissebb számok szerepelnek, vagy hogy nem csak a tiltakozáshoz értünk: érdemes megfontolni a javaslatainkat is. Segédkeznek különböző műhelyek, szabadegyetemek szervezésében, és a moderátorképzésben is. A szakmai munkacsoport része a Jogi mini-team, nekik köszönhetjük a jogi kisokost is. Ők általános felvilágosítást adnak a különböző akciók jogi hátteréről, és meg lehet őket keresni akkor is, ha különböző jogsértő esettel találkoztok.
Propaganda
Plakátokat, matricákat, kitűzőket, videókat és szóróanyagokat készítenek és terjesztenek. Kreatív ötleteket valósítanak meg, flashmobokat szerveznek.
Sejtsegítő
Ők segítik az újonnan alakuló sejteket, ellátogatnak más városokba, részt vesznek az első fórumokon, tippeket adnak, hogyan lehet hatékonyan működni, fejlesztik a csoport-, és személyközi kapcsolatokat, elősegítik az együttműködést országos akciók esetén. Minden erejükkel azon vannak, hogy a hálózat decentralizáltan tudjon működni, az összes város igényeit szem előtt tartva.
NetDemokrácia
Ők kezelik az online felületeket abból a szempontból, hogy azok minél zökkenőmentesebben működjenek, és minél demokratikusabban. Állandóan felülvizsgálják ezeket, és ha kell, javaslatot tesznek egy új kommunikációs csatorna bevezetésére, vagy az eddigiek karbantartására. Archiválnak, rendszereznek, adminkodnak, és minden új tagot elhelyeznek a megfelelő csoportokban.
Felvetődhet a kérdés: hogyan lesz valaki tag?
A csatlakozás rendkívül egyszerű a HaHához, van egy kérdőívünk, amit kitöltetünk az érdeklődőkkel. Ebben többek között arról kérdezzük az illetőt, hogy hova jár, tagja-e már valamelyik sejtnek, melyik munkacsoporthoz szeretne csatlakozni, és miben tudna konkrét segítséget nyújtani. Ha van olyan személy, akit már ismer a tagságból, megnevezi őt, ez azért fontos, hogy legyen legalább egy olyan ember, aki vállalja, hogy segíti az illetőt a munkába való becsatlakozásban, az alapelvek megismerésében. Ha nincs ilyen személy, akkor a Sejtsegítő munkacsoport szervez találkozót, ahol közelebbről megismerkedhetsz velünk. Ha taggá válsz, automatikusan bekerülsz a döntéshozatali rendszerbe, és szavazatod minden kérdésben 1-et ér -épp úgy, mint az összes többi társadé.
Hogyan szavazunk?
Mint írásom elején említettem, az első igazi, nagyobb országos találkozók csak nemrégiben zajlottak le, és a NetDemokrácia munkacsoport is csak hetekkel ezelőtt alakult. A sejtek tagjainak döntéshozatali rendszerünkbe való felvétele azonban hosszú, rengeteg munkát igénylő feladat, melyen az egyetem és munkáink mellett éjjel-nappal dolgozunk. Ezért az emberek kicsit lassan, de folyamatos ütemben kerülnek fel a Loomio-ra. A Loomio egy új-zélandi csoport által létrehozott oldal, melynek jelenleg mi vagyunk a legnépesebb felhasználói csoportja a világon. Bárki bármiről indíthat úgynevezett “discussion”-t (vita, értekezés), ezután, ha megérett a kérdés a szavazásra, tehát elég információ gyűlt össze, és konszenzus kezd kialakulni, szintén bárki kiírhat adott témában egy szavazást. A kérdésre lehet igent, nemet, tartózkodást, és blokkolást is nyomni. 
Tartózkodni akkor szoktunk, ha jelezni szeretnénk, hogy láttuk a felvetést, de nem tudunk, vagy nem akarunk dönteni, megelégedünk azzal, amit a csoport többsége elhatároz. Blokkolni akkor lehet egy szavazást, ha a kérdés rosszul van feltéve (túlságosan sugalmazó, esetleg nincs elég információ ahhoz, hogy döntsünk róla), vagy számunkra olyan elfogadhatatlan lenne a felvetés elfogadása, hogy semmiképp nem tudnánk olyan szervezettel azonosulni, mely végül igennel szavaz. Természetesen a részvételi arány is számít a szavazásnál. Ez biztosítja azt, hogy konszenzusos döntést hozzunk, mellyel lakhelytől, beállítottságtól, politikai véleménytől, kortól és nemtől függetlenül mindenki azonosulni tud. Mindenféle kérdésről szoktunk szavazni, súlytól függetlenül. Így közösen döntünk arról, hogy kikkel működünk együtt, és mivel foglalkozunk februárban, ahogy olyan kérdéseket is megvitatunk, mint hogy nyomtassunk-e jövő héten matricákat, vagy elfogadjunk-e egy-egy meghívást.
És hogy a bejegyzés címére utaljak: hogyan bizonyosodhat meg erről bárki? Még csak feltörni sem kell a rendszerünket, hiszen magunk is szívesen szivárogtatunk. Ha csatlakozni szeretnél, vagy kérdezni tőlünk, írj a szervezodj@gmail.com címre!
Taibouni Chani
