A Hallgatói Hálózat és az Oktatói Hálózat néhány napja közös állásfoglalás-tervezettel kereste meg az Országos Felsőoktatási Egyeztető Fórum (OFEF) tagjait. Az alaptörvény módosításának a felsőoktatást érintő részét elítélő nyilatkozatot a kezdeményezőkön kívül csak a Középiskolai Hálózat és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete írta alá.
Az OFEF többi tagja, a Magyar Rektori Konferencia és a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete mélyen hallgatott, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája pedig elhárította kérésünket. Feltesszük a kérdést: ki képviseli ma valóban a magyar felsőoktatás érdekeit?
A nyilatkozat szövege így szólt:
„Az Országos Felsőoktatási Egyeztető Fórum tagjai súlyos aggodalmukat fejezik ki az Alaptörvény március 11-én elfogadott negyedik módosításának várható következményei miatt.
Az elfogadott módosítások közül kettő érinti közvetlenül a felsőoktatást. Az egyik, amely szervezeti kérdésekben egyoldalúan az államra ruházza a döntési hatáskört, gazdasági ügyekben pedig állami gyámság alá helyezi az intézményeket, lényegében névlegessé teszi az oktatási és tudományos kérdésekben deklarált autonómiát. A kormányzati gyámkodás érdektelenné teszi az intézményeket saját erőforrásaik felhasználásának optimalizálásában, egyúttal teljes függésbe hozza őket a főhatóságtól.
A második kérdés, a végzettek külföldre vándorlása valós probléma, ugyanakkor több szempontból is elítélendő, hibás megoldásnak tartjuk, ha ennek orvoslásaképp az alaptörvény felhatalmazza a mindenkori kormányt gazdasági kényszer alkalmazására. Ez a módosítás nem való az alaptörvénybe, korlátozza a foglalkozás szabad megválasztásához és a szabad mozgáshoz való alkotmányos jogokat, ellentmond nemzetközi kötelezettségeinknek, valamint hazánkat a tudás és a képzett fők nemzetközi mozgásában való aktív részvétel helyett az elzárkózás irányába tereli.
A módosítás számos ponton olyan intézkedéseket emelt alkotmányerőre, amelyeket az Alkotmánybíróság korábban nem pusztán formai okokból, hanem általános jogállami alapelvekből, valamint a Magyarország által elfogadott nemzetközi egyezményekből kiindulva nyilvánított alkotmányelleneseknek. Ezek alaptörvénybe emelése Magyarország jogállami jellegét és a nemzetközi közösségben elfoglalt helyét kérdőjelezi meg.”
Fenti szövegjavaslatunkra a Magyar Rektori Konferencia és a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete a határidő lejártáig nem reagált. A HÖOK, noha korábban azért állt fel a Felsőoktatási Kerekasztaltól, mert tudomást szerzett az inkriminált alkotmánymódosítási tervről, most „hatáskör hiányában” utasította el a közös állásfoglalást. Megítélésünk szerint alkotmányos kérdésekben minden állampolgár kompetens, és a hallgatók választott képviselőinek a hallgatói érdekeket súlyosan sértő alaptörvény-módosítás ügyében különösen nagy a felelőssége. Ugyancsak nagy felelősség hárul a Magyar Rektori Konferenciára, amely a felsőoktatási intézmények közös véleményének határozott és nyílt képviselete helyett hónapok óta hallgat. A rektorok beletörődtek az ágazatot sújtó drasztikus elvonásokba, engedtek a kormányzati zsarolásnak, elfogadták az öncsonkítás és a különalku politikáját, és ezáltal részeseivé váltak az intézmények leépítésének. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete érdemben semmit nem tett a dolgozók érdekeinek védelmében.
Az elmúlt hónapokban egyedül a civil hálózatok és a PDSZ tették a dolgukat: következetesen kiálltak a felsőoktatás értékeinek, az oktatók, a hallgatók és a középiskolások érdekeinek védelmében.
Az OFEF egy kivételes pillanatban született, amikor a felsőoktatás intézményes és civil szereplői felismerték a közös fellépés égető szükségét, és együtt álltak ki a hallgatók hat pontja mellett. Ez a közös fellépés decemberben elérte a kormányzat ingerküszöbét. Ha újabb előrelépést akarunk kiharcolni a felsőoktatás terepén, akkor az OFEF-et ismét az együttműködés közös fórumává kell tennünk.
Budapest, 2013.03.14.
Hallgatói Hálózat, Oktatói Hálózat
