Egyetemi autonómia és kancellárok: Három probléma

Az egyetemi autonómia alkotmányba emelt korlátozásával három baj van: (1) hibás az a gondolkodás, mely szerint a gazdálkodás törvényességi felügyelete és hatékonnyá tétele csak központilag kinevezett hivatalnokokon keresztül valósulhat meg, (2) hibás az a gondolkodás, amely szerint az oktató-kutató munkát és a gazdasági döntéshozatalt olyan egyszerű egymástól elkülöníteni, mint azt a kormányzat állítja, és (3) hibás az a gondolkodás, amely megint az alkotmányt akarja kiigazítani a kormányzat alkotmányellenes intézkedéseinek megalapozásához.

A gazdálkodás sok módon felügyelhető és tehető hatékonnyá

Orbán Viktor szereti a focit, és szeretné, ha a magyar válogatott minél sikeresebb lenne. De ettől még Orbán Viktor nem fog minisztériumi hivatalnokokat kirendelni, akik ellenőrzik, hogy az MLSZ milyen cipőket vesz a játékosoknak vagy hogy a szövetségi kapitány 4-4-2-t vagy 3-4-3-at játszat-e. Joggal feltételezzük-e ugyanakkor, hogy a magyar labdarúgó-válogatott a vonatkozó törvényeket betartva és hatékonyan gazdálkodva készül fel? Igen, mégpedig azért, mert központi focikancellárok kirendelése nélkül is megvalósul a törvényes működés és a hatékonyság ellenőrzése: az MLSZ-nek törvényesen kell működnie, mert vezetői jogi felelősséget viselnek a működésért, a gazdálkodásra vonatkozó adatok nyilvánosak és hatékonyan kell működnie, mert ha a válogatott nem éri el a kitűzött célokat, a szövetségi kapitányt elbocsátják. 

A focis analógiához hasonló az egyetemek helyzete, sőt. Bár a kormány szeretné elhitetni velünk, hogy azért van szükség kancellárokra, mert különben az egyetemek féktelenül költik a költségvetési forrásokat, ez koránt sincs így. Az egyetemi vezetők törvényi felelősséggel tartoznak a rájuk bízott közpénzek elköltéséért. Az állami egyetemek által kötött szerződések nyilvánosak. Az állami egyetemek gazdasági igazgatóit a felelős miniszter nevezi ki. Az egyetemeket ellenőrizheti több állami szerv is, így például maga Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos vizsgálta az ELTE gazdálkodását 2011 elején. Akkor Klinghammer István, az ELTE gazdasági tanácsának korábbi elnöke még kiállt amellett, hogy az egyetem törvényesen működött. 

Hasonlóan a szövetségi kapitány elküldéséhez egy rosszul gazdálkodó egyetemi vezetőt, aki nem egyeteme javát szolgálja, szintén el lehet küldeni. Nem akarok további ötleteket adni a kormánynak, hogy még mit lehet tenni az egyetemek hatékonyságának növelése érdekében, de például ha nagyon akarja, akkor még célzottabbá teheti például, hogy melyik állami forint mire költhető.További ösztönzőket találhat ki, amelyekkel elismeri a jól gazdálkodó és működő egyetemeket, és bünteti a rosszul gazdálkodó és működő intézményeket.

Ráadásul a felsőoktatáshoz képest sok állami intézményrendszer sokkal több pénzt költ. Például 2012-ben a GDP 5%-át költöttük a teljes oktatási intézményrendszerre, hasonló összeget egészségügyre, ennek kétszeresét közszolgáltatásokra és háromszorosát szociális védelemre. Mégsem gondolja senki, hogy minden kórházigazgató mellé állami hivatalnokot kéne kirendelni kancellárként.

Vagyis: alapvetően hibás gondolkodás, hogy a felsőoktatással alkotmányos szinten kéne kivételezni, mert eddig felügyelet nélkül működött volna a gazdálkodása.

Gazdálkodás és oktatás-kutatás

Eddig még csak amellett érveltem, hogy nem igaz az, hogy az egyetemek gazdálkodása ma felügyelet nélkül működne. De az egyetemi autonómia a kormány által tervezett csorbítása ennél rosszabb hír. A probléma ugyanis az, hogy a kormány valójában nem érti az autonóm működés lényegét. Nem érti, hogy vannak dolgok, amelyek bár (részben) közpénzből működnek, fontos, hogy a kormánytól függetlenül tudjanak működni. Ilyenek a bíróságok, az Alkotmánybíróság, a Nemzeti Bank, az Állami Számvevőszék, a közmédia, de a kultúra és az oktatás, pláne a felsőoktatás is. Még egyszer mondom: ez nem jelentheti azt, hogy ezek az intézmények ész nélkül költik a pénzt arra, ami eszükbe jut - fent már láttuk, hogy rengeteg módon ellenőrizhető, hogy mire és hogyan költenek. Ugyanakkor ahhoz, hogy ezek az intézmények valóban jól működjenek valódi autonómiára van szükségük. A kultúrának feladata, hogy olyan kérdésekkel foglalkozzon, amelyeket a kormány esetleg nem szeretne felemlegetni. A közmédiának feladata, hogy leleplezze a korrupt politikusokat. A felsőoktatásban dolgozó kutatóknak feladatuk az igazság keresése, akkor is, ha az a mindenkori kormány politikai nézeteivel ellentétes lehet. 

Persze, sokszor el lehet mondani, hogy a gazdasági felügyelet majd elkülönül az oktató és kutató munkától, de ez nem igazán következik a jelenlegi mechanizmusokból: a kormány ad hoc módon oszt ki pénzeket az egyetemeknek (pl. az úgynevezett kiváló egyetemeknek) és főiskoláknak (pl. a megsegítendő vidéki főiskoláknak), és hát láttuk mi már a független közmédiát és kultúrát is. Egyébként a szakmai munka és a gazdasági igazgatás kérdései szorosan összefüggenek: építsünk-e új kutatóközpontot? Felvegyünk-e egy híres professzort sok pénzért? Melyik szakok legyenek a prioritások? Már csak ezért is csúsztat (jó esetben) a kormányzat, amikor azt állítja, hogy elkülönül majd a szakmai munka és a gazdasági felügyelet. 

Egyébként nyilván nem véletlen, hogy éppen az egyetemeken olyan fontos most a közvetlen kontroll bevezetése. A kormány jól látható módon fél az autonóm intézményektől, és az egyetemek pont az autonóm intézmények mintapéldái: jó esetben olyan terek, ahol folyamatosan születnek a független gondolatok a világról.

Kőbevésett alaptörvényünk - A tervezett intézkedések alkotmányellenesek 

A nemrégiben kőbevésett Alaptörvény feladata, hogy jó hosszú időre meghatározza közös ügyeinket. Olyan alapvetés, amelyen nyugodva hosszú időre megalapozható egy független, demokratikus, fejlődő Magyarország. Olyan gondolkodási keret, amelynek alapján egy jól működő állam törvényei hozhatóak meg. Ez legalábbis az elmélet. A gyakorlat azonban az, hogy a kormányzat inkább az Alaptörvényt szabja át, mint gondolkodik el azon, hogy a saját maga által megszabott keretekbe sem fér bele legújabb ötlete. Nem kőtáblának tekinti közös alkotmányunkat, hanem egy bármikor átírható iPad képernyőnek.

Honnan tudom, hogy az egyetemi autonómia korlátozására tervezett intézkedések ellentétesek Magyarország Alaptörvényével? Nem tudom, de a kormány bizonyára így gondolja, ha fontosnak érzi, hogy az azt megalapozó paragrafusokat belerakja hazánk alkotmányába. Ezzel bebizonyítja, hogy még saját magát sem veszi komolyan, nem hogy olyan fontos európai értékeket, mint a hatalom korlátozása vagy a kormányzó többség önmérséklete.

 

Prinz Dániel

2013.02.20. 10:00 Prinz Dániel


2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://hallgatoihalozat.blog.hu/api/trackback/id/tr315093342

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

lehet más a propaganda 2013.02.20. 23:56:37

Nem kancellárt kell kinevezni, hanem meg kell szüntetni jópár fakultás állami támogatását. Felesleges annyi kommunikátort, politológust, szociológust képezni közpénzből. Az Elte Btk-n is végig kell menni a fűnyíróval, máskülönben csak a gizgaz burjánzik tovább.

Majd ha nem lesz állami pénz amit herdálni lehet tovább, akkor fog kiteljesedni az egyetemi autonómia. Az egyetemek fenntartják saját magukat a tandíjból, egyéb gazdálkodó tevékenységből, jutalékokból, és senki sem fog beleszólni a pénzügyeikbe.

FOLHERGELVE 2013.02.28. 07:42:44

Bizony ideje lenne az egyetemeken is a terv és ésszerű gazdálkodához hozzá látni, amelyre az egyetemek vezetése képtelen! Valójában sok pénzt kapnak csak nem arra fordítsák amire kellene. Az egyetemeken nyakló nélkül szórták a pénzeket és nagymértékben jelen van a korrupció is.
Nyilván ennek gátat kell vetni éppen a hallgatók és az oktatás érdekében.
Meg kell akadályozni, hogy az egyetemi vezetők szabadon garázdálkodjanak az állami pénzek felett, miközben a fizetésük kiemelkedő.
Az egyetemek vezetői csak akkor hergelik fel a a diákokat a kormányok ellen amikor a zsíros állásuk és a több millió forintos fizetésük veszélybe van.

Hallgatói Hálózat

Önszerveződő magyar diákmozgalom.

Ne csak lájkolj, szerveződj!

Címkék

1world1struggle (1) 2014 (2) 4. Alaptörvény-módosítás (1) alternatív iskolák (1) antipopulizmus (1) árvíz (1) Athén (1) autonómia (2) Bajnai (1) Bánkitó (3) bázisdemokrácia (1) bizonytalanság (1) budapest pride 2014 (2) CDN (1) CEU (1) civil politika (1) Corvinus (1) demokrácia (2) demokratikus bázis (1) demokratikus ifjúságért alapítvány (1) demokratikus iskolák (1) demokratikus nevelés (1) diák (1) diákhitel (1) diploma (1) disputa (2) educatio (3) egyetemfoglalás (3) egyiptom (1) elegünk van! (1) élő (2) elte (3) ELTE BTK (1) emmi (2) érvénytelen szavazat (1) esemenyek (31) eu (4) európa (1) felsőoktatási törvény (17) fischer iván (1) forradalom (1) G. Szabó Dániel (1) generációk (1) Gordon (1) Görögország (1) HaHa (1) haha sejtek (1) hallgató (1) hallgató? (10) hallgatoi forum (8) hallgatói szerződés (3) hallgatók (1) halozat (10) hangout (1) hoffmann rózsa (6) HÖK (1) horvátország (2) humor (1) igazgyöngy alapítvány (1) interjú (1) international (2) jog (2) kancellár (1) keretszámok (15) korrupció (2) középiskolások (6) közlemény (8) közvetlen demokrácia (1) küldöttgyűlés (1) külföld (1) lék (2) március 15 (2) művészet (1) NAV (1) nemzetközi aktivizmus (1) nyílt fórum (1) nyugdíjas (1) occupy (4) pártok (5) pécs (1) pedagógusok (1) pénzügyek (1) plénum (1) politechnikum (1) pride (2) reformpedagógia (1) rendszerkritika (1) röghöz kötés (4) sejtek (2) SOTE (1) szabadegyetem (11) szakmai (7) szavazás (3) szegénység (2) szégyenlista (1) széles (1) szélsőjobb (2) sztrájk (7) tanárok (1) történelem (1) tudás érték (1) tüntetés (4) undefined (1) választások (3) vélemény (5) vendégposzt (1) videó (14) zenész (1) zöld fiatalok (1) Címkefelhő

Feedek

Creative Commons licenc

Creative Commons Licenc