A jogállamiságról - A Hallgatói Hálózat és a Középiskolai Hálózat közös nyilatkozata

Sokan kérdezik, miért folytatják tiltakozásaikat a hallgatók, amikor a kormány nagy kegyesen már lényegében minden követelésüket teljesítette. Úgy tűnik, a kormány maga válaszol: az alkotmányellenes és európai jogba ütköző hallgatói szerződések és az egyetemi autonómia lábbal tiprásának Alaptörvénybe foglalásával. Mi ezt nem hagyjuk. Az alábbiakban a Hallgatói Hálózat és a Középiskolai Hálózat közös nyilatkozatát olvashatjátok.

A ma nyilvánosságra hozott alkotmánymódosító tervezet - azok számára is, akik eddig kételkedtek benne - egyértelművé teszi, hogy a kormány leplezetlenül bontja le hatalmának korlátait. A tervezet 12. cikke szerint az Alkotmánybíróságnak ezentúl nem lesz lehetősége a alkotmánymódosítások tartalmi vizsgálatára, azaz a kétharmaddal rendelkező kormány azt ír bele országunk Alaptörvényébe, amit csak akar. Ez azt jelenti, hogy ha például a parlamenti többség úgy döntene, hogy elveszi a nők szavazati jogát, azt is megtehetné. A kormány gyakorlatilag kiherélte az egyik legfontosabb demokratikus féket és - ha lehet - még komolytalanabbá tette az Alaptörvényt.

Az így lényegi értelmétől megfosztott Alaptörvénybe betonoznák be a hallgatói szerződést és az egyetemi autonómia felszámolását. Ez nem csak a hallgatók szimbolikus megalázása, de hosszú évekre kényszerpályára állít minden kormányt, amelyik megváltoztatná ezeket a jogtipró intézkedéseket. Innentől kezdve a hallgatói szerződés nem az önkényeskedő Fidesz-kormány első adandó alkalommal eltörölhető abszurditása, hanem a jelen és a jövő hallgatóságának életét meghatározó alapkörülmény. A tanulmányi szerződések részletszabályait sehol a világon nem foglalják alkotmányba, ez a lépés alkotmányjogi nonszensz. A tervezet 6. cikke szerint a kormány feladata lesz a felsőoktatási intézmények gazdálkodási rendjének meghatározása. Ez a sunyi és aljas lépés az egyetemi autonómia felszámolására is kiváló eszközt ad a kormány kezébe.

A kormány az elmúlt hetekben folyamatosan próbálta mindenkivel elhitetni, hogy lényegében teljesítette a hallgatók követeléseit. Ehhez képest az eddigi legdurvább arculcsapást kaptuk. A kormány ezzel egyértelművé tette, hogy semmibe veszi és szembeköpi a decemberi 6 pontot, ezzel együtt a saját maga által választott tárgyalópartnereit, köztük a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciáját.

Meg fogjuk mutatni, hogy nem lehet a hallgatókat semmibe venni!

Találkozunk február 11-én!

https://www.facebook.com/events/437931329614083/

2013.02.09. 20:17 Prinz Dániel


5 komment · 1 trackback

Címkék: közlemény szakmai középiskolások röghöz kötés

A bejegyzés trackback címe:

https://hallgatoihalozat.blog.hu/api/trackback/id/tr665071651

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Mandiner blogajánló 2013.02.11. 11:00:07

Ezt a posztot ajánlottuk a Mandiner blogajánlójában.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

KovA 2013.02.13. 15:23:38

A hallgatói szerződést - illetve egy hallgatói szerződést be is kell betonozni az Alaptörvénybe - arról lehet vitatkozni, hogy mi legyen a tartalma és hogy működjön.
A "röghözkötést" meg felejtsétek el - azt a szátokba adták, mert jól/meggyőzően hangzik.
Valójában a hallhgatói szertődés teljes elutasítását meg ugyanúgy "hülyéneknézésnek" lehet titulálni.

Ha valakibe befektetnek - az tartozik annak aki belefektetett.
Ha egy cég tanulmányi szerződést köt egy diákkal, hogy támogatja tanulmányait - a hallgató ugyanúgy aláír.
Az is "röghöz kötés". Mégis a magánszférának szabad így szerződni, a közösségnek viszont nincs joga megvédeni befektetését ?

A kérdés nem "jogállamiság" kérdése.
Egész egyszerűen arról van szó, hogy az elvándorló minőség és a bevándorló minőség között nincs egyensúly.
Egész addig amig nagyjából annyian és olyanok jönnek mint mennek kicsinyeskedés volna foglakozni ezzel a dologgal - de ez már rég nem az a helyzet. Sajnos globalizáció okán ez az ország került abba a helyzetbe, hogy kivérzik - a jobb helyzetben lévők pedig mégy a nyomorából is profitálnak.

És bizony a társadalom nem jelentéktelen része érzi pimaszságnak azt a hozzáállást, hogy követelünk - hogy fektessenek belénk - de nem vállalunk érte semmit, merthogy "röghözkötés" stb.

Ez így öngól erkölcsileg.
Erről a dologról beszélni és főleg az egészet átgondolni kell, mert ez így védhetetlen a (teherviselő) társadalom előtt - ebből a a kormány politikai tőkét fog kovácsolni magának - igen gyenge pontja az egésznek.

SZ.GY. 2013.03.04. 08:19:01

A@KovA: Mivel társadalmi ösztöndíjas voltam, ezért tudom, hogy az ilyen ösztöndíjas a tanulmányai alatt annyi támogatást kapott a későbbi foglalkoztatótól, amiből meg tudott élni. Nem a tanulmányi költségeket fedezték ebből, azt az állam biztosította. Annyi évig kellett az ösztöndíjadónál dolgozni, ahány évig kaptad az ösztöndíjat(nem kétszer annyit) és munkahelyed is biztosított volt. NAGY KÜLÖNBSÉG!!!
Szerintem azért most jött elő ez a probléma(fizess a képzésért, vagy írj alá X évet), mert
a)a 16%-os adóval csökkent az állam bevétele és úgy döntött, hogy ezt a hiányt részben a felsőoktatáson spórolja meg. Ami eddig a befizetett adóforintokból járt a jó előképzettségű hallgatóknak, ugyanúgy, mint az általános és középiskola,az mostantól szerintük nem jár.
b)Az aránytalanul alacsony fizetések(pl. orvosoknál) és az elhelyezkedési lehetőségek romlása vezetett oda, hogy a végzettek egy része(kb.10%, orvosoknál több, de ott főleg a kis pénz miatt) külföldön próbálkozik ahelyett, hogy itthon munkanélküli segélyen vagy közmunkásként éljen.
Az erkölcsre visszatérve: a most tanulók szülei fizették be azt az adót, amiből a gyermekeiket iskoláztatni kellene. Mindenkinek megvan a lehetősége, ha jól tanul, hogy bekerüljön a felsőoktatásba és végzés után a képzési költségénél sokkal többet juttat vissza a közösségnek. A teherviselő társadalomnak kellenek a közgazdászok, mérnökök, orvosok, tanárok, jogászok, művészek stb. ahhoz, hogy a társadalom rendesen működjön.
Tény, hogy most aránytalanul sokan akarnak könnyen megszerezhető és sokszor piacképtelen diplomához jutni. Itt jöhet be az állam szabályzó szerepe azzal, hogy vagy próbál reális keretszámokat megadni, vagy a bejutási ponthatárokat húzza meg úgy, hogy a kívánt eredményt érje el(a 16 szaknál megadott pontszámokat egy kicsit magasnak tartom, de nem teljesíthetetlenek).
Igen fontos, hogy a felsőoktatásra a költségvetésből a fejlett országoknak megfelelő % jusson, mert a színvonalas, minőségi képzésnek ez is feltétele(de legalább a korábbi 180 milliárd forint).
A minőségi képzéshez nagyon fontos lenne a középiskolai színvonalat javítani, mert felsőoktatásban dolgozóként néha hihetetlen hiányosságokkal találkozom( a=b/c-ből a c-t nem tudja kifejezni a műszaki hallgató! Nem is ment át, de, hogyan jutott el idáig?)

KovA 2013.03.05. 10:17:55

"16%-os adóval csökkent az állam bevétele és úgy döntött, hogy ezt a hiányt részben a felsőoktatáson spórolja meg"

Az egykulcsos adó bevezetése szerintem is hiba mert a jövedelemnek van szükségesre, hasznosra és kellemesre való része. Nem mindekinek jut mindegyikre - de ami hülyeség: hogy közteherviselés szempontjávól a szükségesrevalót a hasznosravalót és a kellemesrevalót egy kalap alá venni.
Van a kormánynak (minden kormánynak és államapparárusnak egyéb hülyeségből vagy disznóságból adódó vesztesége.

Ám mindez nem változtat annak a lényegén amit elmondtam : a felsőoktatás (és egyébként minden gyermekkedvezmény) közösségi befektetés, aminek ellenében a közösség joggal vár el megtérülést és joggal várja el, hogy ez az érdeke képviselve legyen.

"Az erkölcsre visszatérve: a most tanulók szülei fizették be azt az adót, amiből a gyermekeiket iskoláztatni kellene."

Is, de nem csak - ugyanis nem minden gyermeknek adatik meg a lehetőség és szükség sincsen rá, hogy minden gyermek felsőfokú iskolázódjon. A felsőfokú iskolázottak felsőoktatásába nagyon sokan fizetnek olyanok is akik nem tanulhatnak tovább.

Azonkívül az adózó szülőgeneráció aki nem keveset fektetett a gyermekeibe sem abban érdekelt, hogy itt faképnél legyen hagyva az utódgeneráció által.
Elég ízléstelen arra rájátszani, hogy a szülő úgyis elengedi a gyermekét fő hogy sikeres legyen bárhol - mert mihelyst ez jelentős méreteket ölt -pl. akárcsak az orvosok esetében - megkeserüli az "én gyerekem"-lóellenzős nagyvonalúságát.

"Az aránytalanul alacsony fizetések(pl. orvosoknál) és az elhelyezkedési lehetőségek romlása vezetett oda"
Igen, ez bizony botrányos - azért is teljesen megértem az ultimátumot amit a kormány kapott fizetésügyileg.
És ugyanezért mondom, hogy közalkalmazottak esetében tandijbefektetéssel szemben azt a szakképesítésére jellemző európaihoz képesti bérkülönbözetet kell alapul venni amitől idehaza elesik.
Az egy külön téma, hogy mi van, ha nem kap állást vagy nem fogadja el amit kap - arra is lehet találni megoldást - és ezsem borítja az általam felvázolt logikát, hogy akibe befektettek - az tartozik, azzal el kell számolni.

A többivel nagyjából egyetértek.
Még azért megadok nektek néhány adatot - amiről sok vitázás megy - és alighanem épp azért számok nélkül, mert így lehet jól visszaélni/politikai célra hergelésre és önhergelésre felhasználni a változásokat.

1.) Mit gondolsz kb. hány fő egy évjárat Magyarországon (pl. az évente 19 éves korba lépők száma) ?

2.) Mit gondolsz képessége tehetsége alapján kb hány százaléka érdemes/alkalmas felsőoktatásra annak minőségi felhígítása nélkül ?

3.) Mit gondolsz egy egészégesen szervezett gazdaságnak (asztalos, bolti eladó, mérnök stb.) kb. milyen arányban van felőfokú végzettségűekre szüksége ?

Ezek alapvető dolglgok - megy a duma a többről/kevesebbről - arról hogy eklvesznek valami( velőscsonto)de erről a három dologról semmi.
Pedig ezek azok a dolgok, amihez képest valami sok vagy kevés.

Nos, kezdjük a végén: számunkra a jővő szempontjából nyugodtan mérvadók lehetnek azok az országok, akikhez felzárkózni remélünk (- elég irreális lenne azt remélni, hogy ez az ország annál több münkahelyet tud adni magasan iskolázottaknak mint azok aki jóval előttünk járnak).
Nos ez az arányszám pl. Németország és Ausztria esetében is a végzettek és a kicsivel afölötti korosztályára nézve 15% körül van.
Ugyan az EU előirányoz jelentős növekedést e téren, de szerintem ez olyan se mint a szocializmusban a tervteljesítés ennek nincs realitása különösen nem erős felhígulás nélkül és különösen nem itt a mi tájékunkon.
Ha több embert képezünk, alighanem inkább csak több diplomás jegykezelője lesz a MÁV-nak - csodát attól várni nem lehet.

Akkor nézzük a középső kérdést - erre a válasz meglehetősen szubjektív - képességek tekintetétében igen jelentős a genetikai meghatározottság vagyis az emberek veleszületett képessége tanulásra nem változik túl gyorsan. Persze a társadalom sokat ronthat javíthat rajta - de szerintem képességek alapján legföljebb a társadalom 25-30% -át volna érdemes felsőfokon képezni - akkor is, ha minden a legjobban megy, a tanulók hozzáállása értékrendje is megfelelő.
Afölött már nagyon hígul a minőség.
A gazdaságban ennél sokkal kevesebbnek jut lehetőség.

És végül az első adat: mennyi egy évjárat ?
Nos Magyarországon meglehetősen stabilan 100000 fő alatt.
Ebből a 15% az max 15000 fő.
Legyünk kissé optimisták és nagyvonalúak számoljunk némi lemorzsolódással: 20000fő.

Ennél több ember felsőfokú beiskolázásában ez a közösség nem érdekelt. Luxus.
Abban viszont érdekelt, hogy ebben a 20%-ban benne legyen a legtehetségesebb 15% - és az a közösség szempontjából ne elveszett befektetés legyen.

Amúgy a "fizess a képzésért, vagy írj alá X évet" elég primitív és működésképtelen dolog - az élethelyzetek változatossága miatt ennél több alternatívát kell kínálni.
Valamelyik - e honlapon szereplő - blogban leírtam.

Hallgatói Hálózat

Önszerveződő magyar diákmozgalom.

Ne csak lájkolj, szerveződj!

Címkék

1world1struggle (1) 2014 (2) 4. Alaptörvény-módosítás (1) alternatív iskolák (1) antipopulizmus (1) árvíz (1) Athén (1) autonómia (2) Bajnai (1) Bánkitó (3) bázisdemokrácia (1) bizonytalanság (1) budapest pride 2014 (2) CDN (1) CEU (1) civil politika (1) Corvinus (1) demokrácia (2) demokratikus bázis (1) demokratikus ifjúságért alapítvány (1) demokratikus iskolák (1) demokratikus nevelés (1) diák (1) diákhitel (1) diploma (1) disputa (2) educatio (3) egyetemfoglalás (3) egyiptom (1) elegünk van! (1) élő (2) elte (3) ELTE BTK (1) emmi (2) érvénytelen szavazat (1) esemenyek (31) eu (4) európa (1) felsőoktatási törvény (17) fischer iván (1) forradalom (1) G. Szabó Dániel (1) generációk (1) Gordon (1) Görögország (1) HaHa (1) haha sejtek (1) hallgató (1) hallgató? (10) hallgatoi forum (8) hallgatói szerződés (3) hallgatók (1) halozat (10) hangout (1) hoffmann rózsa (6) HÖK (1) horvátország (2) humor (1) igazgyöngy alapítvány (1) interjú (1) international (2) jog (2) kancellár (1) keretszámok (15) korrupció (2) középiskolások (6) közlemény (8) közvetlen demokrácia (1) küldöttgyűlés (1) külföld (1) lék (2) március 15 (2) művészet (1) NAV (1) nemzetközi aktivizmus (1) nyílt fórum (1) nyugdíjas (1) occupy (4) pártok (5) pécs (1) pedagógusok (1) pénzügyek (1) plénum (1) politechnikum (1) pride (2) reformpedagógia (1) rendszerkritika (1) röghöz kötés (4) sejtek (2) SOTE (1) szabadegyetem (11) szakmai (7) szavazás (3) szegénység (2) szégyenlista (1) széles (1) szélsőjobb (2) sztrájk (7) tanárok (1) történelem (1) tudás érték (1) tüntetés (4) undefined (1) választások (3) vélemény (5) vendégposzt (1) videó (14) zenész (1) zöld fiatalok (1) Címkefelhő

Feedek

Creative Commons licenc

Creative Commons Licenc