How HaHa works?

The video was originally presented at an event organized by the initiaitve Danes je Nov dan (Slovenian for Today is a new day) on 25 March 2013. Danesjenovdan.si is a newly born platform to collect and discuss ideas and questions effecting numerous people. When a certain problem reaches enough attention, the founders of Danes je Nov dan organize a real-life event to discuss it. The event on which this video was presented was about Student Unions is Slovenia, and about their possible alternative working methods, such as the structure used by Hallgatói Hálózat.

 

We also have a 40-minute version: http://www.youtube.com/watch?v=rExRYvwt0CU&feature=g-user-u

2013.04.02. 16:27 Prinz Dániel


Szólj hozzá!

Címkék: videó international halozat

Tudd, hogy mihez van jogod!

Az utóbbi hetekben nagyon sok tévhit keringett arról, mit szabad és mit nem szabad csinálnia a diákoknak, amikor saját jövőjükért akarnak kiállni. Egyes iskolaigazgatók ezzel visszaélve tiltották meg a tiltakozást, még rosszabb arcok egyenesen listázni kezdték a diákok véleményét, hogy azt átadják a kormánynak.

A Hallgatói Hálózat ezért összeszedte mi az, amit tudni kell, ha a felsőoktatás szétrombolása (vagy bármi más) miatt tiltakozni szeretnél a barátaiddal. Lehet-e politizálni osztályfőnöki órán, ülősztrájkolhatsz-e az egyetem kapujában, meddig spontán egy tüntetés.

A dokumentumra kattintva nagyban is el tudod olvasni, a fájl letölthető, szabadon terjeszthető, bármilyen blogba vagy oldalba beágyazható, sőt arra biztatunk mindenkit, hogy tudjátok meg mi a jogotok!

Ha pedig továbbra is visszaélésekkel találkoznátok, írjatok a jog-haha@googlegroups.com címre!

2012.12.29. 19:21 sokkishal


5 komment · 1 trackback

Címkék: szakmai sejtek halozat

Hálózatok összefogása

Ma délután, a három hálózat (az Oktató Hálózat, a Hálózat a Tanszabadságért és a Hallgatói Hálózat) egy jelképes bizonyítvánnyal együtt átadta az egész éves oktatáspolitikai értékelésünket az Emberi Erőforrások Minisztériumában Hoffmann Rózsának. Az  értékelést elküldjük az Európai Bizottság magyarországi képviseletének, illetve az Európai Bizottság oktatási biztosának is.

A HAT, az OHA és a HAHA közös oktatáspolitikai helyzetértékelése.doc

Bizonyítvány.pdf

Itt pedig az eseményről készült Index videó és HVG cikk!

2012.06.14. 19:01 sokkishal


Szólj hozzá!

Címkék: eu esemenyek halozat hoffmann rózsa

1 évesek lettünk

Egy évvel ezelőtt egy maroknyi diák a Corvinus bezárásáról és a felsőoktatás területén tervezett hallatlan megszorításokról kiszivárogtatott híreken felháborodva megalapította a Hallgatói Hálózatot. Most, egy évvel később már számtalan akción vagyunk túl, több tucatnyi hallgatótársunk vonódott be a HaHa működésébe, megalakult az Oktatói Hálózat, és a sajtóban újfent a Corvinus szétdarabolása és a felsőoktatás jövőjének bizonytalansága a téma. Talán mi sem számítottunk rá egy éve, hogy így lesz – itt az ideje tehát, hogy számot vessünk az elmúlt egy évvel, mi történt velünk ez idő alatt, hol tartunk most és mit gondolunk a HaHa jövőjéről.

2011 májusában nem csak a kiszivárogtatott „reformok” tartalma, de maga a kiszivárogtatás módja és a társadalmi egyeztetés teljes hiánya is vérlázító volt. 2011 őszétől egyszerre próbáltunk az általunk azóta is teljesen elhibázottnak – sőt, kifejezetten károsnak – tartott új Felsőoktatási Törvény ellen, illetve később fokozatosan egy új politikai kultúráért küzdeni. Beláttuk, hogy bár a törvény az elkövetkező évek hallgatóit (és emiatt az egész társadalmat) nagyon rosszul érinti, ennél mégis egy sokkal nagyobb problémával is szembe kell néznünk: a hallgatók passzivitásával és mind a közügyekkel, mind a politikával kapcsolatos cinizmusukkal. Sajnos még a rendszerváltás után felnőtt generáció nagy része is azt gondolja, hogy a közügyekkel nem érdemes foglalkozni, a dolgokon úgysem tudunk változtatni, nincsen semmibe beleszólásunk, a legjobb stratégia pedig ha meghúzzuk magunkat és akkor talán nem ér minket baj.

Az elmúlt egy évben a HaHa mellett több olyan civil mozgalom is életre kelt (pl. Milla, HAT), amelyek a transzparencia és a közügyekbe való beleszólás elvét tűzték ki zászlajukra és igyekeztek felrázni az állampolgárokat a passzivitásból. Bár ezek a szerveződések a „nemzeti együttműködés” más-más részeinek hiányosságaira hívták fel a figyelmet különböző eszközökkel, a politikai kultúra formálásának szükségessége közös célunk. Ez azonban még az egyes közpolitikák kritizálásánál és megváltoztatásánál is sokkal nagyobb feladat: a politikai passzivitás és a részvételi demokrácia hiánya hosszú évtizedek alatt vált a magyar közélet részévé, így valószínű hosszú és szívós munkára lesz szükség, hogy hatékonyan képesek legyünk alulról formálni a politikai közbeszédet és cselekvéseket.

Habár a céljaink ilyen értelemben közösek, mi mégis azt gondoljuk, hogy a politikai kultúra megváltoztatása csak lassú építkezéssel érhető el. Az elmúlt egy évben a HaHa egy tucat diákból egy szervezetté nőtte ki magát és a célunk az lenne, hogy ez a szervezet országos mozgalommá fejlődjön.

A Hallgatói Hálózat jelenleg két szinten épül fel. Egyrészt lokális szinten, egyes egyetemeken és karokon megalakultak a helyi sejtek, amelyek elsődlegesen a helyi problémák megoldására koncentrálnak (ilyen az ELTE Lágymányosi Campuson működő LÉK, az ELTE BTK vagy a pécsi HaHa). A Hálózat lényege, hogy a nagyobb horderejű, például országos ügyekben a sejtek közösen tudnak fellépni, illetve ha egy-egy sejtnek „helyben” segítségre van szüksége, akkor számíthat a többi sejt támogatására.  Ezeknek a sejteknek a delegáltjai alkotják a szerveződés másik szintjét, a Koordináló Bizottságot, amely heti egyszer, rendszerint hétfőnként ülésezik. A Koordináló Bizottság a helyi ügyek mellett országos témákkal is foglalkozik, illetve szervezi a sejteken átívelő akciókat (mint amilyen volt az Educatio kiállításon történt akció vagy a SOTE irodafoglalás). A Koordináló Bizottság munkacsoportokra oszlik, a feladatok egyes részterületiért ezek a munkacsoportok a felelősek, amelyeknek állandó tagjaik vannak. Ilyen: a kommunikációs, a szakmai, az IT, a külügy és a sejtkoordinációs munkacsoport (ez utóbbi felelős a sejtek érdekeinek mindenkori szem előtt tartásáért). Egyes akciókra, projektekre ideiglenes projektcsoportok alakulnak (egy ilyen projektcsoport szervezte a február 15-i Hallgatói Fórumot az ELTE ÁJK-n), ezeknek a tagsága változó. A jövőben a sejtek számának növekedésével szeretnénk intézményesíteni a Kongresszusokat, amik hosszú távú, stratégiai kérdésekben döntenének.

 

A Hallgatói Hálózat azonban nem csak egy klasszikus szervezet szeretne lenni, hanem egy valódi hálózat, ami egy diákmozgalom alapjait teremthetné meg. Egy mozgalom szükségszerűen sok szereplőből áll, akiknek módszerei, illetve a közös üggyel (jelen esetben ez egy minőségi és a lehető legtöbb ember számára hozzáférhető felsőoktatás) kapcsolatos elköteleződésük foka különböző. Szükség van olyan aktivistákra, akik napi vagy heti szinten szervezkednek és részt vesznek a Koordináló Bizottság működtetésében, szükség van a helyi szinten aktív sejttagokra, de ugyanúgy szükség van olyan támogató tömegre, akik egy-egy ügyben állnak a HaHa mellé. A bevonódásnak ezt az egyszerűbb módját hivatottak biztosítani a Hallgatói Fórumok, melyeket akár a sejtek, akár a Koordináló Bizottság is szervezhet.

Ezen kívül nagy szükség van a HaHán kívüli szereplőkre is: a szövetséges oktatók, egyetemi dolgozók, középiskolai tanárok, gimnazisták, oktatáspolitikai szakértők és egyszerű állampolgárok nélkül a mozgalom csak félkarú óriás. Mi azonban elsősorban a diákság megszervezését tűztük ki célul. Bízunk benne, hogy ha nem csak transzparenciát követelünk, hanem mi magunk is transzparensen működünk, akkor saját példánkkal járulunk hozzá egy új politikai kultúra kialakításához. Abban is bízunk, hogy a bevonódás különböző szintjeinek a megteremtésével minél többen tudtok hozzánk csatlakozni: akár egy létező sejtbe beszállva, akár egy új sejt szervezésével (ezzel kapcsolatban keressétek a sejtkoordinációs munkacsoportot!), akár a jövőben szervezett hallgatói fórumokon vagy akciókon. Rajtatok is múlik, hogy a következő szülinapunkon elmondhatjuk-e, hogy az egyetem nem csak elméletben, hanem a gyakorlatban is a miénk!

2012.05.10. 11:36 sokkishal


Szólj hozzá!

Címkék: halozat

32.000 lépés: I. Szabad Hallgatói Piknik

Nem meglepő módon bebizonyosodott, hogy a kormány oktatáspolitikája elhibázott: 32 ezerrel kevesebben felvételiztek idén egyetemekre, főiskolákra, mint egy évvel korábban...

A LÉK, mint a Hallgatói Hálózat ELTE lágymányosi sejtje a hallgatói önrendelkezés jegyében meghirdeti a következő akciót, a 32.000 lépés: I. Szabad Hallgatói Pikniket! Március 14-én várjuk az ország minden egyetemi oktatóját és jelenlegi vagy jövendőbeli hallgatóját! Mindenki hozzon magával legalább még két embert és egy szendvicset!

Egy újabb szerda délután, mely izgalmakat tartogat...:)  Gyertek!

2012.03.07. 19:59 sokkishal


Szólj hozzá!

Címkék: esemenyek lék halozat

Tanulni a hibáinkból

A magyar felsőoktatás rendszerváltás utáni történetének legszomorúbb és legfelháborítóbb időszakát éljük át. Számtalan cikk, blogposzt és szakmai anyag foglalkozott a kérdéssel, tételesen bemutatva hogy az új felsőoktatási törvény és a nemrég nyilvánosságra hozott keretszámok alapjaiban elhibázott, szűklátókörű döntések következményei. A bújtatott megszorítások orbáni politikája az egyetemek és főiskolák esetében nagy arányú forráskivonást jelent a „racionalizáció” köntösébe bújtatva. Egyes tudományterületeket, és ennek következményeképpen egyes (főleg vidéki) egyetemeket megpróbálnak ellehetetleníteni, míg az elvileg kormányzatilag „hasznosnak” ítélt területeken is csökken az állami támogatás mértéke; és arról ne is beszéljünk, hogy tömegeket – és főleg a szegényebb családok gyermekeit – zárnak ki a felsőoktatásban való részvételből. A buta, hatástanulmányok vagy érdemi szakmai konzultációk nélkül hozott „reformok” elmondhatatlanul károsak: ennek megfelelően a legtöbb érintett diák, szülő és tanár esetében kiverték a biztosítékot. Egy szempont azonban gyakran elsikkad a kritikákban: a felsőoktatás az elmúlt húsz évben is sok sebből vérzett. Ez nem csak a fiatalokat semmibe vevő, szűklátókörű politikusok bűne, hanem a mi – egyetemi hallgatók és oktatók – felelőssége is. Passzívak voltunk, nem álltunk ki az érdekeinkért, nem fogtunk össze, nem beszélgettünk a közös ügyeinkről, nem éreztük magunkénak az egyetemeinket. Pedig az egyetem – elvileg – a miénk.

Február 15-én az utcára vonultunk, hogy kifejezzük felháborodásunkat, és hogy hangot adjunk követeléseinknek. A tüntetés szükséges, de nem elégséges feltétele volt annak, hogy normális egyetemeken és főiskolákon tanulhassunk. Első lépésben meg kell próbálnunk elérni, hogy visszavonják az új Felsőoktatási Törvényt, viszont ezzel nem ér véget a szerepünk. Akár sikerrel járunk, és meghátrálásra kényszerítjük a hoffmanni ámokfutást, akár nem, neki kell végre állnunk szerveződni. Az elmúlt hónapok eseményei bebizonyították, hogy a diákságot – és bármilyen más társadalmi csoportot – csak akkor veszik komolyan, ha összefog és kiáll az érdekeiért.

Mit kéne tehát tennünk? A Hallgatói Hálózat megalakulása óta azt kívánja elérni, hogy a diákok és az oktatók, azaz az egyetemi polgárok aktivizálják magukat. Na jó, de mit lehet tenni? Borzasztó sok mindent. Az egész ott kezdődik, hogy a közvetlen politikai akciók milyen szintet céloznak meg. Célba lehet venni a kormány és a minisztérium döntéseit (mint az ész nélküli megszorítások), egyes egyetemek ügyeit (rektorválasztás, házirend, plakátok kiragasztásának rendje, korrupciós ügyek), vagy akár egyes karokon, tanszékeken zajló eseményeket (egy-egy kritikán aluli oktató, a régi olcsó büfé menő drágára cserélése, a könyvtárak nyitvatartása, stb.). Míg az új felsőoktatási törvény mindannyiunkat egyformán érint, addig egyes helyi ügyeket az adott egyetem vagy tanszék hallgatói és oktatói ismerik a legjobban.

Ezek az ügyek, akár helyiek, akár országosak, közügyek. A közügyek befolyásolása pedig politikai kérdés. Hangsúlyozottan nem csak pártpolitikai kérdés: régi mítosz a magyar közéletben, hogy a politikát a pártok csinálják. Ez így nem igaz. A politikát, ideális esetben, az emberek csinálják, pártokon keresztül, vagy egyéb, közvetlenebb akciókkal. Ehhez azonban össze kell fogni. Franciaországban például, ahol 2006-ban a fiatal munkavállalókat kiszolgáltatott helyzetbe taszító törvénytervezet elleni tiltakozásul egyetemek tucatjait foglalták el, több, a hallgatói önkormányzatokhoz hasonló intézményesült érdekképviselet működik egymás mellett. Ezek közül az egyik legdecentralizáltabb struktúrában működő és a Haha szervezése kapcsán is részben mintával szolgáló szervezet a SUD diákszervezete. Szervezeti modelljük egy hálózathoz hasonló: minden egyetemen létezik a helyi alapszervezet. Ezt néhány aktív diák hívja össze, általában egy hallgatói fórum keretében alakulnak meg. Itt beszélik át, hogy milyen helyi és országos problémák vannak, amiket szeretnének megoldani. Néhány havonta gyűléseznek, kampányokat szerveznek, mozgósítanak. A helyi szervezetek létszámuknak megfelelően képviseltetik magukat az országos szervezetben, ahol konszenzuális alapon döntenek a nagyobb, országos jellegű kampányokról. Ezáltal lehetséges a helyi ügyek autonóm képviselete, de országos ügyek esetén az összefogás is. A modell ereje abban rejlik, hogy a diákok (és a velük szövetséges tanárok) folyamatosan tematizálják a számukra legfontosabb ügyeket, a párbeszédnek rendszeres terepet biztosítanak a fórumokon, és az itt született döntések szellemében közvetlen politikai akciókat szerveznek. Nem feltétlenül értenek mindenben egyet, de megkeresik a közös minimumot, ami elengedhetetlen egy-egy ügy képviseletéhez.  Szórólapoznak, panaszt vagy javaslatot tesznek, demonstrálnak, vitákat szerveznek, átláthatóvá teszik az egyetem bürokratikus és kusza hatalmi ügyeit, végső esetben pedig akár a polgári engedetlenség eszközével élve egyetemet is foglalnak. Eközben pedig rájönnek, hogy ők is lehetnek a róluk szóló döntések alakítói.

A francia példa lényege nem abban rejlik, hogy mindent kritika nélkül lemásoljunk a nyugat-európai diákokról. A lényeg az, hogy az egyetemi polgárok, a jövő értelmiségei napirenden tudnak tartani ügyeket, változásokat tudnak elérni, ha jól szervezettek. Ehhez azonban először beszélni kell közügyekről, majd pedig cselekedni. Ennek alapja a részvétel és nem a képviselet, amire Magyarországon eddig kevés példát láttunk. A Hallgatói Hálózat viszont elkötelezett amellett, hogy a változás motorja legyen. Célunk egy, a részvételt hangsúlyozó hálózat létrehozása, amely alternatívája (és nem ellenfele!) lehet a jelenleg létező, de súlyos működési és legitimitási problémákkal küzdő HÖKnek. Ezért továbbra is, a tüntetés és az első hallgatói fórumok után is szükség lesz a Hallgatói Hálózatra, illetve a HaHa helyi szervezeteire, mint amilyen az ELTE BTK-n vagy a Lágymányoson működő LÉK vagy a Pécsi HaHa.

Így amellett, hogy a tüntetésre mobilizáltunk, később pedig a fórumokon is odatették magukat a szervezők és a résztvevők, arra hívunk fel minden felháborodott és elégedetlen diákot, hogy kezdjetek el egymással beszélgetni, kezdjetek el szervezkedni, foglalkozzatok a diákságot érintő helyi vagy országos közügyekkel, alapítsátok meg hely szervezeteiteket. A tüntetés és a fórumok döntő momentumok voltak az új Felsőoktatási Törvény elleni harcban, de nem ez a harc lesz a végső. Ahhoz, hogy hosszú távon is minőségi oktatást biztosító és élhető egyetemeink legyenek, tanulni kell a hibáinkból, szerveződni kell, és vissza kell foglalnunk az egyetemeinket. Ki kell húzni a homokból a fejünk, újra ízlelgetni kell a „politikai” szó jelentését, és el kell felejtenünk, hogy politikát csinálni csak simicskai és puchlászlói erkölcsi mélységekben lehetséges. Ha mást nem, ezt megmutatta az Educatios megmozdulásunk, a Pécsi HaHa, az ELTE Btk-s HAHA, a Kecskeméti Agora vagy a LÉK akciói. Aktivizáljátok magatokat, tegyük le egy hosszú távon is életképes diákmozgalom alapjait.

Mert az egyetem a miénk!

2012.03.06. 23:18 sokkishal


Szólj hozzá!

Címkék: halozat

Hallgatói Hálózat

Önszerveződő magyar diákmozgalom.

Ne csak lájkolj, szerveződj!

Címkék

1world1struggle (1) 2014 (2) 4. Alaptörvény-módosítás (1) alternatív iskolák (1) antipopulizmus (1) árvíz (1) Athén (1) autonómia (2) Bajnai (1) Bánkitó (3) bázisdemokrácia (1) bizonytalanság (1) budapest pride 2014 (2) CDN (1) CEU (1) civil politika (1) Corvinus (1) demokrácia (2) demokratikus bázis (1) demokratikus ifjúságért alapítvány (1) demokratikus iskolák (1) demokratikus nevelés (1) diák (1) diákhitel (1) diploma (1) disputa (2) educatio (3) egyetemfoglalás (3) egyiptom (1) elegünk van! (1) élő (2) elte (3) ELTE BTK (1) emmi (2) érvénytelen szavazat (1) esemenyek (31) eu (4) európa (1) felsőoktatási törvény (17) fischer iván (1) forradalom (1) G. Szabó Dániel (1) generációk (1) Gordon (1) Görögország (1) HaHa (1) haha sejtek (1) hallgató (1) hallgató? (10) hallgatoi forum (8) hallgatói szerződés (3) hallgatók (1) halozat (10) hangout (1) hoffmann rózsa (6) HÖK (1) horvátország (2) humor (1) igazgyöngy alapítvány (1) interjú (1) international (2) jog (2) kancellár (1) keretszámok (15) korrupció (2) középiskolások (6) közlemény (8) közvetlen demokrácia (1) küldöttgyűlés (1) külföld (1) lék (2) március 15 (2) művészet (1) NAV (1) nemzetközi aktivizmus (1) nyílt fórum (1) nyugdíjas (1) occupy (4) pártok (5) pécs (1) pedagógusok (1) pénzügyek (1) plénum (1) politechnikum (1) pride (2) reformpedagógia (1) rendszerkritika (1) röghöz kötés (4) sejtek (2) SOTE (1) szabadegyetem (11) szakmai (7) szavazás (3) szegénység (2) szégyenlista (1) széles (1) szélsőjobb (2) sztrájk (7) tanárok (1) történelem (1) tudás érték (1) tüntetés (4) undefined (1) választások (3) vélemény (5) vendégposzt (1) videó (14) zenész (1) zöld fiatalok (1) Címkefelhő

Feedek

Creative Commons licenc

Creative Commons Licenc