Tanulni a hibáinkból

A magyar felsőoktatás rendszerváltás utáni történetének legszomorúbb és legfelháborítóbb időszakát éljük át. Számtalan cikk, blogposzt és szakmai anyag foglalkozott a kérdéssel, tételesen bemutatva hogy az új felsőoktatási törvény és a nemrég nyilvánosságra hozott keretszámok alapjaiban elhibázott, szűklátókörű döntések következményei. A bújtatott megszorítások orbáni politikája az egyetemek és főiskolák esetében nagy arányú forráskivonást jelent a „racionalizáció” köntösébe bújtatva. Egyes tudományterületeket, és ennek következményeképpen egyes (főleg vidéki) egyetemeket megpróbálnak ellehetetleníteni, míg az elvileg kormányzatilag „hasznosnak” ítélt területeken is csökken az állami támogatás mértéke; és arról ne is beszéljünk, hogy tömegeket – és főleg a szegényebb családok gyermekeit – zárnak ki a felsőoktatásban való részvételből. A buta, hatástanulmányok vagy érdemi szakmai konzultációk nélkül hozott „reformok” elmondhatatlanul károsak: ennek megfelelően a legtöbb érintett diák, szülő és tanár esetében kiverték a biztosítékot. Egy szempont azonban gyakran elsikkad a kritikákban: a felsőoktatás az elmúlt húsz évben is sok sebből vérzett. Ez nem csak a fiatalokat semmibe vevő, szűklátókörű politikusok bűne, hanem a mi – egyetemi hallgatók és oktatók – felelőssége is. Passzívak voltunk, nem álltunk ki az érdekeinkért, nem fogtunk össze, nem beszélgettünk a közös ügyeinkről, nem éreztük magunkénak az egyetemeinket. Pedig az egyetem – elvileg – a miénk.

Február 15-én az utcára vonultunk, hogy kifejezzük felháborodásunkat, és hogy hangot adjunk követeléseinknek. A tüntetés szükséges, de nem elégséges feltétele volt annak, hogy normális egyetemeken és főiskolákon tanulhassunk. Első lépésben meg kell próbálnunk elérni, hogy visszavonják az új Felsőoktatási Törvényt, viszont ezzel nem ér véget a szerepünk. Akár sikerrel járunk, és meghátrálásra kényszerítjük a hoffmanni ámokfutást, akár nem, neki kell végre állnunk szerveződni. Az elmúlt hónapok eseményei bebizonyították, hogy a diákságot – és bármilyen más társadalmi csoportot – csak akkor veszik komolyan, ha összefog és kiáll az érdekeiért.

Mit kéne tehát tennünk? A Hallgatói Hálózat megalakulása óta azt kívánja elérni, hogy a diákok és az oktatók, azaz az egyetemi polgárok aktivizálják magukat. Na jó, de mit lehet tenni? Borzasztó sok mindent. Az egész ott kezdődik, hogy a közvetlen politikai akciók milyen szintet céloznak meg. Célba lehet venni a kormány és a minisztérium döntéseit (mint az ész nélküli megszorítások), egyes egyetemek ügyeit (rektorválasztás, házirend, plakátok kiragasztásának rendje, korrupciós ügyek), vagy akár egyes karokon, tanszékeken zajló eseményeket (egy-egy kritikán aluli oktató, a régi olcsó büfé menő drágára cserélése, a könyvtárak nyitvatartása, stb.). Míg az új felsőoktatási törvény mindannyiunkat egyformán érint, addig egyes helyi ügyeket az adott egyetem vagy tanszék hallgatói és oktatói ismerik a legjobban.

Ezek az ügyek, akár helyiek, akár országosak, közügyek. A közügyek befolyásolása pedig politikai kérdés. Hangsúlyozottan nem csak pártpolitikai kérdés: régi mítosz a magyar közéletben, hogy a politikát a pártok csinálják. Ez így nem igaz. A politikát, ideális esetben, az emberek csinálják, pártokon keresztül, vagy egyéb, közvetlenebb akciókkal. Ehhez azonban össze kell fogni. Franciaországban például, ahol 2006-ban a fiatal munkavállalókat kiszolgáltatott helyzetbe taszító törvénytervezet elleni tiltakozásul egyetemek tucatjait foglalták el, több, a hallgatói önkormányzatokhoz hasonló intézményesült érdekképviselet működik egymás mellett. Ezek közül az egyik legdecentralizáltabb struktúrában működő és a Haha szervezése kapcsán is részben mintával szolgáló szervezet a SUD diákszervezete. Szervezeti modelljük egy hálózathoz hasonló: minden egyetemen létezik a helyi alapszervezet. Ezt néhány aktív diák hívja össze, általában egy hallgatói fórum keretében alakulnak meg. Itt beszélik át, hogy milyen helyi és országos problémák vannak, amiket szeretnének megoldani. Néhány havonta gyűléseznek, kampányokat szerveznek, mozgósítanak. A helyi szervezetek létszámuknak megfelelően képviseltetik magukat az országos szervezetben, ahol konszenzuális alapon döntenek a nagyobb, országos jellegű kampányokról. Ezáltal lehetséges a helyi ügyek autonóm képviselete, de országos ügyek esetén az összefogás is. A modell ereje abban rejlik, hogy a diákok (és a velük szövetséges tanárok) folyamatosan tematizálják a számukra legfontosabb ügyeket, a párbeszédnek rendszeres terepet biztosítanak a fórumokon, és az itt született döntések szellemében közvetlen politikai akciókat szerveznek. Nem feltétlenül értenek mindenben egyet, de megkeresik a közös minimumot, ami elengedhetetlen egy-egy ügy képviseletéhez.  Szórólapoznak, panaszt vagy javaslatot tesznek, demonstrálnak, vitákat szerveznek, átláthatóvá teszik az egyetem bürokratikus és kusza hatalmi ügyeit, végső esetben pedig akár a polgári engedetlenség eszközével élve egyetemet is foglalnak. Eközben pedig rájönnek, hogy ők is lehetnek a róluk szóló döntések alakítói.

A francia példa lényege nem abban rejlik, hogy mindent kritika nélkül lemásoljunk a nyugat-európai diákokról. A lényeg az, hogy az egyetemi polgárok, a jövő értelmiségei napirenden tudnak tartani ügyeket, változásokat tudnak elérni, ha jól szervezettek. Ehhez azonban először beszélni kell közügyekről, majd pedig cselekedni. Ennek alapja a részvétel és nem a képviselet, amire Magyarországon eddig kevés példát láttunk. A Hallgatói Hálózat viszont elkötelezett amellett, hogy a változás motorja legyen. Célunk egy, a részvételt hangsúlyozó hálózat létrehozása, amely alternatívája (és nem ellenfele!) lehet a jelenleg létező, de súlyos működési és legitimitási problémákkal küzdő HÖKnek. Ezért továbbra is, a tüntetés és az első hallgatói fórumok után is szükség lesz a Hallgatói Hálózatra, illetve a HaHa helyi szervezeteire, mint amilyen az ELTE BTK-n vagy a Lágymányoson működő LÉK vagy a Pécsi HaHa.

Így amellett, hogy a tüntetésre mobilizáltunk, később pedig a fórumokon is odatették magukat a szervezők és a résztvevők, arra hívunk fel minden felháborodott és elégedetlen diákot, hogy kezdjetek el egymással beszélgetni, kezdjetek el szervezkedni, foglalkozzatok a diákságot érintő helyi vagy országos közügyekkel, alapítsátok meg hely szervezeteiteket. A tüntetés és a fórumok döntő momentumok voltak az új Felsőoktatási Törvény elleni harcban, de nem ez a harc lesz a végső. Ahhoz, hogy hosszú távon is minőségi oktatást biztosító és élhető egyetemeink legyenek, tanulni kell a hibáinkból, szerveződni kell, és vissza kell foglalnunk az egyetemeinket. Ki kell húzni a homokból a fejünk, újra ízlelgetni kell a „politikai” szó jelentését, és el kell felejtenünk, hogy politikát csinálni csak simicskai és puchlászlói erkölcsi mélységekben lehetséges. Ha mást nem, ezt megmutatta az Educatios megmozdulásunk, a Pécsi HaHa, az ELTE Btk-s HAHA, a Kecskeméti Agora vagy a LÉK akciói. Aktivizáljátok magatokat, tegyük le egy hosszú távon is életképes diákmozgalom alapjait.

Mert az egyetem a miénk!

2012.03.06. 23:18 sokkishal


Szólj hozzá!

Címkék: halozat

A bejegyzés trackback címe:

https://hallgatoihalozat.blog.hu/api/trackback/id/tr794294269

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Hallgatói Hálózat

Önszerveződő magyar diákmozgalom.

Ne csak lájkolj, szerveződj!

HaHa Hasznos Hivatkozások

Nincs megjeleníthető elem

Címkék

1world1struggle (1) 2014 (2) 4. Alaptörvény-módosítás (1) alternatív iskolák (1) antipopulizmus (1) árvíz (1) Athén (1) autonómia (2) Bajnai (1) Bánkitó (3) bázisdemokrácia (1) bizonytalanság (1) budapest pride 2014 (2) CDN (1) CEU (1) civil politika (1) Corvinus (1) demokrácia (2) demokratikus bázis (1) demokratikus ifjúságért alapítvány (1) demokratikus iskolák (1) demokratikus nevelés (1) diák (1) diákhitel (1) diploma (1) disputa (2) educatio (3) egyetemfoglalás (3) egyiptom (1) elegünk van! (1) élő (2) elte (3) ELTE BTK (1) emmi (2) érvénytelen szavazat (1) esemenyek (31) eu (4) európa (1) felsőoktatási törvény (17) fischer iván (1) forradalom (1) G. Szabó Dániel (1) generációk (1) Gordon (1) Görögország (1) HaHa (1) haha sejtek (1) hallgató (1) hallgató? (10) hallgatoi forum (8) hallgatói szerződés (3) hallgatók (1) halozat (10) hangout (1) hoffmann rózsa (6) HÖK (1) horvátország (2) humor (1) igazgyöngy alapítvány (1) interjú (1) international (2) jog (2) kancellár (1) keretszámok (15) korrupció (2) középiskolások (6) közlemény (8) közvetlen demokrácia (1) küldöttgyűlés (1) külföld (1) lék (2) március 15 (2) művészet (1) NAV (1) nemzetközi aktivizmus (1) nyílt fórum (1) nyugdíjas (1) occupy (4) pártok (5) pécs (1) pedagógusok (1) pénzügyek (1) plénum (1) politechnikum (1) pride (2) reformpedagógia (1) rendszerkritika (1) röghöz kötés (4) sejtek (2) SOTE (1) szabadegyetem (11) szakmai (7) szavazás (3) szegénység (2) szégyenlista (1) széles (1) szélsőjobb (2) sztrájk (7) tanárok (1) történelem (1) tudás érték (1) tüntetés (4) undefined (1) választások (3) vélemény (5) vendégposzt (1) videó (14) zenész (1) zöld fiatalok (1) Címkefelhő

Feedek

Creative Commons licenc

Creative Commons Licenc
süti beállítások módosítása